A kormány döntése alapján a Várkapitányság építi vissza a budai Várban a Magyar Nemzeti Levéltár épületének tornyát, valamint azt az épületszárnyat, amely az első világháborút követő időszakban nem készülhetett el.
PositionAlapító-főszerkesztő
Joined2020. május 05.
Articles33
Debrenti Á. Félix nemzetközi tanulmányok szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Jelenleg az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet hallgatója. 2018-tól kezdve alapító tagként, valamint elnökként vezette a Youth Atlantic Treaty Association of Hungary (YATA Hungary) szervezetet, 2019-ben Vizi E. Szilveszter javaslatára a Magyar Atlanti Tanács alelnökévé választották, ahol jelenleg második többéves ciklusát tölti elnökségi tagként. 2020-2022 között a brüsszeli székhelyű Youth Atlantic Treaty Association International alelnöki pozícióját is betöltötte. Jelenleg a média szektorban dolgozik, továbbá a The Budapester magazin alapítója és főszerkesztője, valamint a Népszava vendégírója. Kedvelt könyvei között szerepel "A marsi" (Andy Weir), a "Gyors és lassú gondolkodás" (Daniel Kahneman), és az "1984" (George Orwell). Kedvenc hobbija a túrázás, az evezés és a vitorlázórepülés.
A Budapest Unseen fotósorozat új, szokatlan, ugyanakkor rendkívül érdekes módon mutatja be a várost, és az épületek közt foltokban megjelenő növényzetet.
Pénteken jelent meg az a kormányrendelet, amelynek értelmében számos budapesti és vidéki épület kaphatja vissza a világháború következtében eltűnt tetődíszeit és kupoláit.
Párizs helyett Budapest is lenyűgöző forgatási helyszíne lehetett volna az "összehajló városnak".
100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, amely Magyarország határait átrajzolva, területének kétharmadát szakította el az országtól.
A pesti oldalon kiépülő közraktári hálózat, a fejlett gőzmalmok és a feldolgozóüzemek nagyban járultak hozzá a monarchia piacára szánt termékek előállításához
A 20. század hajnalán Budapest rohamtempóban fejlődött és növekedett, a népességszám gyarapodott és nagyszabású építkezések folytak a város számos pontján....
Az 1920-as években Budapest egyik repülési központja a Duna belvárosi szakaszán, a Szent Gellért tér mellett volt megtalálható. A repülés...
1903-ban Budapest újabb hidat vehetett birtokba. Az akkoriban párját ritkító mérnöki alkotás a világ legnagyobb függőhídja volt és évtizedeken keresztül...
A Szent Gellért térről fotózott Szabadság híd budai hídfője. Az 1896-ban épült hidat eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójáról Ferenc József...
A 20. század közepén Európa-szerte híressé vált ruhatervező, Rotschild Klára egyedülálló érzékkel érte el, hogy a szocializmus alatt is magas...
1938 körüli felvétel, főszerepben egy Opel Kapitän cabriolet típusú autó, háttérben az Országház. A korban luxusautónak számító jármű a kávéház...
