Sandra egy igazi multikulturális lény, Izraelben született, Barcelonában tanult és most Budapesten él és alkot. Imádja a várost, miközben fontos tényezővé vált a helyi tervezőgrafikus közegben. Átgondolt, letisztul és színes képei, mintái, elvarázsolnak és körbevesznek. Kérdeztük inspirációról, Budapestről, és hogy mi hajtja a mindennapokban. Sugárzó vidámsága átsüt a sorok közül is. Az Artbridge online galéria művészével, Zborai Eszter beszélgetett.
Mi inspirál, mi hajtja a kreativitásodat mostanában? Mennyiben változott a munkád folyamata az utóbbi három hónapban? (A COVID alatt)
Az utóbbi időszakban megpróbáltam elsősorban magamhoz kapcsolódni, megfigyelni az emlékeimet és az összetett érzéseket. Bár szeretek különféle stílusokkal kísérletezni, munkám legnagyobb része absztrakció. Olyan, mintha az érzések tiszta formává és színné válnának. Csodálatosnak tartom azt is, hogy a néző hogyan érzékeli az absztrakt művet, mindenkinek megvan a saját érzése és gondolata róluk.
A vírus nem érintett negatívan. Természetesen pénzügyi szempontból kissé nehezebb, de szerencsére ez nem jelent különösebb problémát. Valójában nagyon érdekesnek találtam ezt az időszakot. Az, hogy nem találkoztam emberekkel, rengeteg kreatív energiát szabadított fel azokra az ötletekre, amelyeket korábban félbehagytam. Néhány ügyfelem elhalasztotta a futó projektet, így teljes mértékben a személyes munkámra koncentrálhattam, és gondolkodhattam a szakmai utamon. Nagyon hálás vagyok ezért a tapasztalatért.
Miért pont Budapesten telepedtél le? Mi tetszik a legjobban a városban? Mit változtatnál meg benne?
Nagyon véletlenszerű volt 🙂 A párom budapesti, és miután elvégeztem az egyetemet Barcelonában, el kellett döntenem, hová menjek (vagy legalábbis hová tegyem a poggyászomat). Nem akartam Barcelonában maradni, sem pedig visszamenni Moszkvába (ahol a családom él), ezért Budapestet választottam. Egyáltalán nem volt terv, és fogalmam sem volt, hogyan működne itt az élet. Mégis örökre beleszerettem ebbe a városba. Annyira filmbeillő az egész, még 4 év után is hihetetlennek érzem, és elkapom magam, azt gondolva: „wow! Itt lakom! ”. Nagyon szeretem a nyugodt életmódot, amelyet a város diktál.
Amit nem szeretek, bár nincs sok ilyen, az leginkább az, hogy úgy érzem, sok ember nem elégedett itt az életével. Amit a blogommal is próbálok megmutatni, az az, hogy egyszerű mindennapi dolgok, például egy bevásárlás, vagy egy séta a szabadban is feldobhatja az egész napunkat.
Mint szabadúszó grafikus, hogyan sikerül koncentrálnod a hétköznapokban és továbbra is menni a „go with the flow” érzéssel és ihletet kapni?
Nos, nagyon szeretek dolgozni, és csak olyan projekteket próbálok bevállalni, amelyek inspirálnak. Azt hiszem, a nagy titok abban rejlik, hogy a legtöbb dolgot, amit napközben csinálok, szeretem is csinálni. Sétálni, főzni és enni, felöltözni, alkotni, bevásárolni, filmeket nézni, olvasni és időt tölteni a párommal – az időm nagy részében ezekkel a dolgokkal foglalkozom, amelyek feltöltenek energiával.
Ha nem tudok koncentrálni vagy nem érzem magam inspiráltnak, hagyom, hogy csak sétáljak, vagy pihenjenek. Úgy gondolom, hogy ha ilyenkor kényszerítem magamat, annak nincs értelme, mert nem dolgozom hatékonyan, és nem is pihentem.
Kik a kedvenc művészeid / bálványaid / inspiráló személyiségeid, és melyik részükkel tudsz kapcsolatba lépni?
Nem beszélnék bálványokról vagy személyiségekről, nem igazán érdekelnek az emberek, akiket nem ismerek személyesen, de nagyon sok művész van, akiknek a munkája inspirál. Valójában azt hiszem, túl sokan is vannak, és nehéz néhányat kiválasztani. Ha meg kellene neveznem hármat, akkor akik most egyből eszembe jutnak, az SANAA, Hilma Af Klint és Jim Jarmusch. De holnapra ez a lista valószínűleg változni fog 🙂
Sandra printjeit a régióban egyedül az artbridge.hu oldalán keresztül tudjátok megvásárolni, választható méretben és keretben.
Zborai Eszter
