Budapest első fényreklámja 1908-ban gyulladt ki a Nyugati tér sarkán, a városi fények azóta több hullámban tűntek el: az ostrom elpusztította a díszkivilágítás berendezéseit és a háború előtti fényreklámok szinte mindegyikét, a rendszerváltás után pedig a feliratokat megrendelő nagyvállalatok megszűnésével sok neon is odaveszett.
Az írás ezeket a fényeket idézi fel: a Brázay-reklámot és a mozgó Dreher-bakot, a Lánchíd 1937-es lámpafüzérét és a háború utáni újrakezdést, az 1960-as évek végi neonprogramot, a 2017-ben leszerelt Bábszínház-figurát és a Pingvin söröző neonját. Néhány felirat múzeumi gyűjteménybe került, más felújítás után ismét világít. A Madách téri boltív világítása áprilisi állás szerint veszélyben volt; erről külön cikkünk szól.
Egy mentaszesz és egy ugráló kecske
A fővárosi fényreklámok története 1908-ban kezdődik: ekkor jelent meg az első háztetőre szerelt fényreklám a Szent István körút és a Nyugati tér sarkán, a Brázay-féle mentaszeszt hirdetve. 1925-ben jelent meg az első mozgó fényreklám, a Dreher Bak sör hirdetése a Nagymező utcában: egy fénykecske ugrált tetőről tetőre két ház között, a második házon pedig egy nagy sörösüveg állt, amelyre a kecske felágaskodhatott. A Magyar Elektromos Művek kezdeményezte a feliratok és kirakatok kivilágítását. Budapest 1944-45-ös ostroma alatt a tetők nagy része mellett a háború előtti fényreklámok is szinte teljesen elpusztultak.
Amikor a Lánchíd lámpafüzért kapott
A Lánchíd első lámpafüzér-díszkivilágítása 1937 májusára készült el, összhossza meghaladta a két kilométert. 1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszus idején a pilonokat a kongresszus jelképei is díszítették. A háború ezt is elvitte: az ostrom a díszkivilágítás berendezéseit is elpusztította.
Az újrakezdés kicsi és politikai volt: 1945-ben szovjet katonai emlékművek kaptak fényt, 1947-ben a Gellért-hegyi Felszabadulási Emlékmű. 1948-ban a centenárium alkalmából ideiglenesen kivilágították a Vajdahunyad várát, a Parlamentet és az Ezredéves emlékművet. A Lánchíd 1949-re épült újjá, kapuit erős fény emelte ki, íve még nem rajzolódott ki. Az 1960-as évek végére 31, a hetvenes években már 72 épületet és emlékművet világítottak meg. 2023 nyarán a híd LED-es rendszerét tesztelték, a korábbi gyöngysor 1178 lámpatestének helyén.
Tizenkilencezer neon, alig pár száz maradt
A fővárosi vezetés az 1960-as évek végén indította el a neonosítási programot, amelyet 1970-ben az MSZMP X. kongresszusa is megerősített. Rózsa Gyula szerint két-három év alatt 19 ezer neonreklám készült, vegyes minőségben. A feliratokat a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat tervezte, gyártotta és javította. A November 7. téren például az Elzett-gyár két sárga betűje, az EF világított.
A rendszerváltás után a feliratokat megrendelő nagyvállalatok megszűntek, ezért sok neon elpusztult. Néhány a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba, illetve a Kiscelli Múzeum cégérgyűjteményébe került. A Telex 2021-es összefoglalója szerint a viharok és a madarak is megrongálták az üvegcsöveket, az olcsóbb LED pedig kiszorította a kézzel hajlított neont. Ugyanez az összefoglaló szerint ma már alig pár száz egyedi neon maradt fenn.
Egy pálcikaember búcsúja
Az Andrássy úti Bábszínház neonfeliratát Budapest egyik kedvenc neonreklámjaként emlegették. Az ötvenes évekből származó pálcikaember több mint fél évszázadig világított az Andrássy úton, majd 2017 szeptemberében leszerelték. Meczner János igazgató szerint nem romlott el, az arculatváltás miatt cserélték; a figurát Koós Iván tervezte. Az eredeti a Kiscelli Múzeumba került, a 444 2017-es cikke szerint a színház Koós Iváról elnevezett előcsarnokában kicsinyített másolatot állítanak ki. 2019 májusában a Kiscelli udvarán volt látható.
Ami visszatért, és ami múzeumba kerülhet
A Kosztolányi Dezső téri Pingvin söröző 1959-ben nyílt, neonja valószínűleg néhány évvel később került fel. 1995 körül kigyulladt és leégett, majd újjáépítették: a betűk kerekebbek lettek, a pingvin koktéltálca helyett sört tart. A felirat egy ideig sötét volt, 2023 augusztusában újra világított.
2021-ben Patkós Luca és Racskó Tamás aláírásgyűjtést indított a megmaradt neonok megmentéséért, és több mint ezer aláírás gyűlt össze. A Neonfal-múzeum terve 2022-ben a közösségi költségvetés elé került; elegendő szavazat esetén a főváros mintegy 50 millió forinttal járult volna hozzá. 2025 augusztusában a Ferencvárosi Önkormányzat a saját megfogalmazása szerint Európa első szabadtéri neon- és fényreklámmúzeumához gyűjtött felirat-bejelentéseket. Az esetek közös tanulsága, hogy a fény sorsa gyakran a fenntartáson, a tulajdonosi döntéseken és a hozzáférésen múlik.
Borítókép: Fortepan / 15452, Orosz Heléna
