Budapestnek több mint kétezer éves, kevéssé ismert kapcsolata van a Halloweennel. A mai főváros területén egykor kelták éltek, akiknek különös szertartásai és hiedelmei máig nyomot hagytak a város történetében. A kelta hagyomány egyik legfontosabb ünnepe, a Samhain a mai Halloween egyik előzményének tekinthető. Október 31-én az óbudai Aquincumi Múzeum különleges programmal idézi meg ezt a titokzatos múltat. Cikkünkben bemutatjuk a Samhain eredetét, Budapest kelta örökségét, annak ma is fellelhető nyomait és a szombati program részleteit.
Mi a Samhain, és mi köze a Halloweenhez?
A Samhain az ősi kelta hagyomány egyik legfontosabb ünnepe volt, amely a nyár végét és a tél kezdetét jelezte. A mai Halloween kialakulására a Samhain hagyományai is hatással voltak. Az ünnephez kapcsolódó szokások az ír bevándorlókkal a 19. században az Egyesült Államokba is eljutottak, ahol fokozatosan kialakult a ma ismert Halloween.
Budapest kapcsolata a Halloweennel különösen érdekes, hiszen a mai főváros területén több mint kétezer évvel ezelőtt kelta törzsek éltek. Az Aquincumi Múzeum évek óta különleges Halloween-programmal idézi meg ezt a kevéssé ismert történelmi örökséget.
Kik voltak a kelták Budapesten?
A mai Budapest területén az eraviscusok nevű, kelta eredetűnek tartott törzs élt. A Gellért-hegyen erődített központjuk, úgynevezett oppidum állt, a Duna mindkét partján pedig településeik sorakoztak. Saját pénzeket is vertek: Augustus uralkodása idején római mintára készített ezüstérméket bocsátottak ki. Az Aquincum név is feltehetően kelta eredetű, és a terület bővizű forrásaira utalhat.
A kelták megjelenését a források eltérően keltezik: a National Geographic az i. e. 5. század végére teszi a Svájc, Németország és Csehország felől érkező törzsek térnyerését, más összefoglalók az i. e. 4. századtól beszélnek jelentősebb kelta jelenlétről. Abban egyetértenek, hogy a későbbi főváros területén az i. e. 1. századra kiterjedt kelta településhálózat alakult ki.
A római fennhatóság kialakulása a térségben feltehetően békés megállapodásokkal is együtt járt, nem kizárólag katonai hódítással. Láng Orsolya régész, az Aquincumi Múzeum korábbi igazgatója a National Geographicnak arról beszélt, hogy a helyi kelta lakosság élete a római uralom alatt sem szűnt meg: nyelvük és szokásaik még évtizedekig fennmaradhattak.
Budapest kelta és római kori története röviden
| Időszak | Mi történt |
|---|---|
| i. e. 5–4. század | Kelta törzsek jelennek meg a mai Magyarország területén |
| i. e. 1. század | Kelta falvak a Duna két partján, saját pénzverés; a Gellért-hegyen erődített központ |
| Kr. u. 1. század közepe | Lovas segédcsapat tábora Aquincumban, a római jelenlét kezdete |
| Kr. u. 89 | Legio II Adiutrix állomásozik a városban |
| Kr. u. 2. század eleje | Aquincum az alsó-pannoniai tartomány székhelye |
| 4–5. század fordulója | A város fokozatosan kiürül |
Hol maradtak a kelták nyomai a mai Budapesten?
Aquincum, Óbuda. Az Aquincumi Múzeum területén a római polgárváros romjai láthatók, köztük a rekonstruált Mithras-szentély. A múzeum gyűjteménye kelta és római kori leleteket, többek között érméket és kerámiákat is őriz. A múzeum a III. kerületben, a Szentendrei út 135. szám alatt található.
Gellért-hegy. A hegyen egykor a kelta eraviscusok erődített települése állt. A hegy tetején ma a Citadella található, ahonnan Budapest egyik legismertebb panorámája nyílik. A terület történelmi jelentősége tehát jóval a római kor előtti időkre nyúlik vissza.
Csepel-sziget. A National Geographic szerint Budapest egyik legjelentősebb kelta régészeti lelete egy körülbelül 2300 éves temető, amelyet 2004 és 2006 között tártak fel. A sírokban ékszereket, fegyvereket és kerámiatárgyakat is találtak, amelyek betekintést engednek az egykori kelta közösségek életébe és temetkezési szokásaiba.
Az Aquincum nevével összefüggésbe hozott korai kelta település pontos helyét ugyanakkor mindmáig nem sikerült azonosítani – erről Tóth András, az Aquincumi Múzeum régésze beszélt a National Geographicnak.
Mi lesz szombaton az Aquincumi Múzeumban?
Október 31-én, szombaton ismét a kelták misztikus világába kalauzolja látogatóit az Aquincumi Múzeum. A Samhain-ünnepségen a programajánlók szerint kelta legendák, régészeti előadások, tárlatvezetések és kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket. A programot jelmezverseny, ügyességi játékok, bátorságpróba, jóslás, ír táncbemutató, tűzpárbaj és látványos tűzzsonglőr-show is színesíti.
Helyszín: Aquincumi Múzeum, 1031 Budapest, Szentendrei út 135.
Időpont: 2026. október 31., szombat
Kezdés és jegyárak: A pontos információk az Aquincumi Múzeum hivatalos honlapján ellenőrizhetők ide kattintva.
Megközelítés: A Batthyány térről induló H5-ös HÉV-vel, az Aquincum megállótól gyalogosan.
Bár a kelta hagyományok ma elsősorban Írországhoz, Skóciához és Waleshez kötődnek, egykor a Kárpát-medencében is jelentős kelta közösségek éltek. Varga Krisztián, aki két évtizede kutatja a kelta történelmet, a National Geographicnak arról beszélt, hogy a keleti kelták sorsa eltérően alakult: míg a Kárpát-medencében fokozatosan beolvadtak a helyi lakosságba, az atlanti térségben erősebb maradt a kelta közösségi önazonosság.
A magyarországi kelták régészeti emlékei azonban ma is megtalálhatók Budapesten. Az Aquincumi Múzeum Halloween-programja ezt a kevéssé ismert történelmi kapcsolatot eleveníti fel.
A tartalom a National Geographic cikke nyomán készült.
Ide kattintva állítsd be, hogy a Google kereső elöl mutassa a BPhirek.hu-s találatokat.
