1956. november 4-én, vasárnap hajnalban a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest ellen, hogy megdöntse a Nagy Imre vezette kormányt. Nagy Imre 5 óra 20 perckor rádióbeszédben jelentette be a támadást, és közölte, hogy „a kormány a helyén van”. A fővárosban aznap a források szerint 135 ember halt meg. Cikkünkben időrendben összefoglaljuk, mi történt Budapesten 1956. november 4-én, és hol folytatódtak a harcok.
Mi történt 1956. november 4-én hajnalban?
A szovjet hadsereg 1956. november 4-én, hajnali 4 óra 15 perc körül általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontos katonai célpontok ellen. A hadművelet fedőneve Forgószél volt, célja a forradalom leverése és a Nagy Imre-kormány megdöntése. A katonai beavatkozásról a szovjet vezetés október 31-én döntött Moszkvában, az inváziót Konyev marsall irányította, főhadiszállását Szolnokon rendezte be.
Nagy Imre november 1-jén kimondta Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A Rubicon összefoglalója szerint november 3-án a magyar katonai vezetőket, köztük Maléter Pált, tárgyalásra hívták Tökölre, ahol letartóztatták őket. A főváros védői nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek voltak.
| Időpont (1956. november 4.) | Esemény |
|---|---|
| 4:15 körül | Általános szovjet támadás Budapest és más városok ellen |
| 5:05 | Az ungvári rádió bejelenti, hogy Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc szakít a Nagy Imre-kormánnyal, és kezdeményezi a Kádár vezette kormány megalakítását |
| 5:20 | Nagy Imre rádióbeszéde |
| 6 és 8 óra között | Nagy Imre és társai a jugoszláv nagykövetségre mennek |
| 8:07 | Megszakad a Szabad Kossuth Rádió adása |
| Délre | Szovjet kézre kerül a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Budapesti Rendőr-főkapitányság |
Mit mondott Nagy Imre a rádióban, és hová menekült a kormány?
Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke 5 óra 20 perckor jelentette be a Szabad Kossuth Rádióban, hogy a szovjet csapatok hajnalban támadást indítottak Budapest ellen azzal a szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Közölte, hogy a csapatok harcban állnak, a kormány pedig a helyén van. A szöveget a Parlamentben berendezett stúdióból sugározták. A kormány rádión arra kérte a szovjet katonákat, hogy ne lőjenek; a Szabad Kossuth Rádió adása 8 óra 7 perckor megszakadt.
Reggel 6 és 8 óra között Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán és további személyek a jugoszláv nagykövetségre mentek, összesen 43 ember kapott ott menedékjogot. Mindszenty József bíboros az amerikai követségre ment. Bibó István az Országházban maradt, és kiáltványban kérte a magyarokat, hogy ne ismerjék el a megszálló erőket és a bábkormányt.
Hol folytak a harcok Budapesten?
A fegyveres ellenállás a minisztériumok elfoglalása után sem szűnt meg. A Rubicon történelmi áttekintése a Széna teret, a Corvin közt és a Dob utcát említi a fővárosi ellenállás helyszíneiként. A Corvin közi csoport harcai az angol nyelvű Wikipédia összefoglalója szerint november 9-ig tartottak, a végén már csak gerillaharcként; ugyanez a szócikk említi a Corvin-negyed metróállomás közelében álló szobrot, amely a harcokra emlékeztet.
Az Infostart 2016-os portréja szerint a budai Széna téri csoportot Szabó János, „Szabó bácsi” vezette. A november 4-i támadás után a csoport nem tudta tartani a teret, kivonult a fővárosból, és a szovjet csapatok Solymárnál szétverték. Szabó Jánost november 19-én letartóztatták, 1957. január 14-én halálra ítélték, január 19-én kivégezték. Csepelen az ellenállást november 11-én törték meg.
Hányan haltak meg, és hogyan emlékezünk november 4-re?
1956. november 4-én Budapesten 135 ember halt meg a harcokban.
A KSH 1957. januári jelentése szerint október 23. és január 16. között országosan 2652 ember halt meg (ebből 2045 Budapesten), 19 226 pedig megsebesült (ebből 16 700 Budapesten). Egy 1991-es statisztika szerint 669 szovjet katona vesztette életét, 51 eltűnt. Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958. június 16-án végezték ki.
November 4. 2013 óta nemzeti gyásznap. Az Infostart 2022-es beszámolója szerint a szabályozás értelmében a lobogóhasználatnál a magyar és az európai zászlót félárbócra kell ereszteni, az iskolákban pedig megemlékezést kell tartani; a Kossuth téren akkor katonai tiszteletadással vonták fel, majd engedték félárbócra a nemzeti lobogót.
A forradalom kitöréséről, a 1956. október 23-i budapesti eseményekről korábban részletesen beszámoltunk. Arról is írtunk, hogy a Válasz Online korábban sosem látott fotókat közölt 1956-ról: Fóti István teherautósofőrként a fővárosban sebesülteket szállított, felvételein felborogatott villamosok és lángoló szovjet páncélozott járművek is szerepelnek.
