November 11-én hatályba lép a közterületi reklámokat szigorító kormányrendelet: a digitális felületeken 22 és 6 óra között nem jeleníthető meg reklám, a hvg.hu szerint pedig a nem megfelelő eszközöket legkésőbb december 31-ig saját költségen el kell távolítani. Ha az eszköz átalakítással megfelelhet, az év végéig településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.
A 409/2026. (XI. 3.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 164. számában jelent meg, a kihirdetését követő nyolcadik napon, november 11-én lép hatályba. A változásról korábban már írtunk, most azt vesszük sorra, kit mi érint, és mit kell tenni a határidőig.
Mi változik: a legfontosabb szabályok
| Terület | Mi a szabály |
|---|---|
| Hatálybalépés | 2026. november 11. |
| Nem megfelelő eszközök | A hvg.hu szerint legkésőbb 2026. december 31-ig saját költségen el kell távolítani |
| Átalakítható eszközök | Ha az eszköz átalakítással megfelelhet, az év végéig településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni |
| Nagyplakátok, citylightok, digitális óriásplakátok | Csak kijelölt övezetekben maradhatnak: gazdasági, nagy bevásárló- és kereskedelmi, logisztikai és nagy sportterületeken, valamint a hozzájuk kapcsolódó útszakaszokon; aluljárókban és a metró területén továbbra is lehet hirdetni |
| Roll-up és prizma | Új roll-up óriásplakát és új (háromoldalú, forgólamellás) prizma nem helyezhető el; a meglévők csak a kijelölt övezetekben maradhatnak |
| Digitális felületek | 22 és 6 óra között nem jeleníthetnek meg reklámot, a hangszórós eszközök hangja ilyenkor néma; mozgó tartalom nem engedélyezett, az állóképnek legalább 10 másodpercig változatlannak kell lennie; fényérzékelő és automatikus fényerő-szabályozás kötelező |
| Tetőreklámok | Meglévők csak nagyvárosias lakó-, vegyes és gazdasági területen maradhatnak, épületenként legfeljebb kettő, együtt legfeljebb 200 négyzetméternyi felülettel; digitális tetőreklám nem maradhat |
Kit érint, és mit kell tennie?
A rendelet elsősorban a hirdetőtábla-tulajdonosokat és -üzemeltetőket érinti, de a szabályok a már felállított eszközökre is vonatkoznak. Az első lépés ezért az, hogy mindenki ellenőrizze, az eszköze a rendeletben kijelölt övezetek valamelyikében áll-e. Ha nem, és az eszköz nem alakítható át, a hvg.hu szerint december 31-ig saját költségen el kell távolítani; a MediaFuture szerint ez a határidő korábban is létezett.
Az átalakítható eszközöknél a MediaFuture ismertetése szerint feltétel, hogy a hely ugyanaz maradjon, és az új eszköz településképi, közlekedésbiztonsági és környezeti hatása összességében ne legyen kedvezőtlenebb a réginél. Ilyenkor az év végéig településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.
A digitális felületekre a hatálybalépéstől, november 11-től alkalmazandók a szabályok, ha a rendelet átmeneti rendelkezése mást nem mond (ezt a szövegből még ellenőrizni kell). Az éjszakai tilalom mellett a mozgóképes tartalom is tilos, az állókép pedig legalább 10 másodpercig látható marad, a hangszórós eszközök pedig 22 és 6 óra között nem szólhatnak.
Reklámhálók, ponyvák és homlokzatok
Az Infostart és a MediaFuture szerint a homlokzati reklámhálókat és reklámponyvákat el kell távolítani; a pontos határidőt a rendelet szövegéből érdemes ellenőrizni. Az ingatlantulajdonosoknak, társasházaknak ezért érdemes megnézniük, van-e a homlokzaton ilyen eszköz. A MediaFuture szerint a tűzfalra festett reklámok maradhatnak, de az önkormányzatok megjelenési szabályokat írhatnak elő rájuk.
A tetőreklámoknál az új eszközökre szigorúbb szabály vonatkozik: a MediaFuture szerint új tetőreklám csak önálló betűkből, számokból vagy grafikai jelekből állhat, új tetőtéri óriásplakát vagy nagyméretű egyedi eszköz nem helyezhető ki. A meglévők a fenti, két darabos és 200 négyzetméteres korlátok között maradhatnak, legfeljebb 5 méter magasan.
Mit mond a szakma, és mi nem világos még?
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) közterületi tagozata a tervezetet szeptemberben elutasította, egyeztetést és kiegészítő hatástanulmányt kért; a véleménye a kihirdetett szövegre vonatkozóan nem ismert. A MediaFuture szerint a kihirdetett rendelet gazdasági hatásáról még nincs felmérés.
Bírságról a rendelet nyilvános ismertetései nem szólnak, és Budapest külön szerepét sem említik. Az, hogy a fővárosi önkormányzat saját szabályai hogyan illeszkednek a kormányrendelethez, és ki ellenőrzi a határidők betartását, egyelőre nem derül ki. A tennivalók pontos körét ezért a Magyar Közlönyben megjelent szövegből, szükség esetén az illetékes építéshatóságtól vagy kerületi önkormányzattól érdemes ellenőrizni.
Borítókép: Gökhan Topel / Unsplash
