A makói gyerekből, aki az 1860-as évek közepén kivándorolt az Egyesült Államokba, a New York World kiadója lett, és olyan újságot épített, amely 1885-ben gyűjtést indított a Szabadság-szobor talapzatának befejezésére, és több mint százezer adakozó vett részt benne. Kongresszusi képviselő és lapkiadó volt; nevét a Pulitzer-díj viseli.
Makóról Pestre, majd az Unió seregébe
Pulitzer József 1847. április 10-én született; a State Historical Society of Missouri Makót, a Jewish Encyclopedia Budapestet írja születési helyéül. A család 1855-ben a pesti városi tanácstól kért engedélyt az állandó letelepedésre, és elhagyta Makót; Joseph ekkor nyolcéves volt.
1864 augusztusában Hamburgban toborozták az Unió oldalán vívott amerikai polgárháborúra, a Jewish Encyclopedia egy évvel korábbra, 1863-ra teszi a kivándorlását. Egy többségében német lovasalakulatban szolgált, 1865. június 5-én szerelték le, októberben pedig East St. Louisba érkezett, ahol szenet lapátolva jutott át a folyón egy kompon.
Riporterből törvényhozó St. Louisban
A város német nyelvű lapjánál, a Westliche Postnál 1868-ban Carl Schurz vette fel riporternek; a Jewish Encyclopedia már 1866-tól említi a lap munkatársaként. 1869-ben egy időközi választáson 22 évesen legyőzte a demokrata Samuel Granthamet, bár az állami alkotmány a képviselőktől 24 évet kívánt. Helyét 1870. január 5-én foglalta el.
Még abban az évben újra indult, de Nicholas M. Bellel szemben alulmaradt, és hamarosan átlépett a demokratákhoz. Küldöttként részt vett a Liberális Republikánus Párt cincinnati kongresszusán is, amely Horace Greeley-t jelölte elnöknek. 1872-ben a Westliche Post résztulajdonosi részesedést és ügyvezető szerkesztői állást kínált neki, amelyet elfogadott, részesedését 1876-ban eladta, majd utazott, és hazalátogatott Magyarországra.
Két lap: a Post-Dispatch és a World
1878-ban St. Louisban árverésen 2500 dollárért megvette a St. Louis Dispatch-et, a Post tulajdonosa, John A. Dillon pedig beleegyezett a két lap egyesítésébe, így 1878. december 12-én megszületett a Post-Dispatch.
1883. május 10-én Jay Gouldtól megvette a bajba jutott New York World-öt. A lapért 346 000 dollárt fizetett, a példányszám akkor 15 000 volt, és négy éven belül elérte a 250 000-et; a következő évtizedben 600 000 fölé nőtt.
Egy év a Kongresszusban
Pulitzert 1884-ben, Grover Cleveland elnökké választásával egy időben New York állam képviselőjének választották. 1885 elején érkezett Washingtonba, és egy képviselőtársát megkérdezte: „Have I got to stay in this place two years?”, vagyis tényleg két évig kell-e maradnia. 1886. április 10-én lemondott, mert nehéz volt egyszerre vezetni a World-öt és Washingtonban lenni.
A World névsora és a Szabadság-szobor talapzata
Képviselősége idején a World 1885. március 16-án felhívást tett közzé a Szabadság-szobor talapzatának költségére, és minden adományozó nevét kinyomtatta, bármekkora összeget adott. A legtöbben egy dollárt vagy annál kevesebbet küldtek, augusztus 11-re mégis 100 000 dollár fölött járt a gyűjtés.
Az adakozók számát a National Park Service nagyjából 125 000-re teszi, vagyis százezernél is többen járultak hozzá a talapzathoz.
A távolból vezetett lap
1890-ben, 43 évesen visszavonult a World szerkesztésétől, és soha többé nem lépett be a szerkesztőségbe. Majdnem megvakult, súlyos depresszióval küzdött, és a zajra is rendkívül érzékeny volt, lapjait mégis egy 20 000 nevet és kifejezést tartalmazó kódkönyv segítségével irányította.
A lap a távolból is nagy ügyek középpontjában maradt. 1898. február 15-én a havannai kikötőben felrobbant az USS Maine, és 266 tengerész meghalt; William Randolph Hearst és Pulitzer lapjait gyakran okolták a háborús lázért, a hadüzenet mögött azonban összetettebb okok álltak.
Pulitzer közben az újságírás jövőjét is tervezte: 1903 augusztusában egymillió dollárt ajánlott a Columbia Egyetemnek újságíróiskola alapítására, a State Historical Society of Missouri a teljes adományt kétmillió dollárra teszi. Elképzelését 1904 májusában a North American Review-ban fejtette ki, ebben írta: „Our Republic and its press will rise or fall together.”, vagyis a köztársaság és a sajtó együtt emelkedik vagy bukik.
A Panama-vádemelés és a díj
A World 1909-ben leleplezte, hogy az Egyesült Államok szabálytalanul fizetett 40 millió dollárt a francia Panama-csatorna társaságnak, mire a szövetségi kormány Theodore Roosevelt és J. P. Morgan megrágalmazása miatt vádat emelt Pulitzer ellen. A bíróságok elejtették a vádakat, a kiadót pedig a sajtószabadság védelméért méltatták.
Pulitzer 1911. október 29-én, 64 évesen halt meg szívelégtelenségben a jachtján. Az iskola egy évvel később, 1912-ben megnyílt, az első Pulitzer-díjakat pedig 1917-ben osztották ki az általa létrehozott tanácsadó testület keretében.
