Atlanta belvárosában a kátyúk száma 2026 nyarára a 2024-es összeshez képest 60 százalékkal csökkent, miután a város a Cyvl mesterséges intelligenciás (MI) útfelmérésére alapozva kezdte javítani az utakat. Budapesten a fővárosi utak közel negyede beavatkozást igényel, ezért itthon is jól jönne a szemléletváltás és nagyobb hangsúly fektetése a karbantartásra is.
Hogyan dönt az MI a kátyúzásról?
A cég bármely városi járműre szerelhető lidar-szenzorral háromdimenziós térképet készít az utakról, az MI pedig felismeri és besorolja a károsodásokat, ±0,5–3 centiméteres pontossággal, ráadásul az MI azt is előrejelzi, hol fenyeget kátyúképződés. Atlantában a pavement condition index, azaz a burkolatállapot-index egy év alatt 63,5-ről 75,3-ra emelkedett. A javításról azonban végső soron mindig ember dönt, az alapító, Daniel Pelaez szavaival élve: „mindig ránéz egy ember is az adatokra, mielőtt leaszfaltozunk egy utcát”.
Mekkora cég a Cyvl?
A Cyvl 2025 októberében 14 millió dolláros A-sorozatú finanszírozást kapott a Sentinel Global vezetésével. Mintegy 100 szenzora kb. 400 városban és településen működik, két éven belül pedig 1000 amerikai önkormányzatot szeretne elérni.
Na de mi a helyzet Budapesten?
A Budapest Közút idén június elejéig 43 471 kátyút javított ki, a tavalyi azonos időszak kétszeresét. A javítás költsége az első öt hónapban bruttó 405 millió forint volt, a bruttó 356 millió forintos éves keret felett. Január 27. és február 2. között 6020 úthibát rögzítettek, és volt olyan nap amikor rekordszámú 1966 bejelentés érkezett. Január eleje óta februárig több mint 26,5 ezer kátyút regisztráltak, és több mint 24 ezret kijavítottak.
A budapesti kátyúszámok az Útellenőri Szolgálat munkájából származnak, vagyis egy kátyú akkor kerül a nyilvántartásba, amikor az ellenőrök észreveszik, így a rendszer a már megjelent hibákra reagál. Atlantában ezzel szemben a belvárosi program folyamatos útadatra épít, és a Cyvl rendszere előre jelzi, hol fenyeget kátyúképződés, hol mérsékelt az elváltozás, és hol van szükség a közeljövőben vagy akár azonnal beavatkozásra.
Mi a tanulság? Ideje végre Budapesten is haladni a korral: az emberi megfigyelésen alapuló reaktív útjavítás helyett adatalapúvá kellene változtatni a rendszert. Így a város a hibát még a keletkezése előtt megtalálhatná, és nem a fagyok után reagálna a széteső utakra.
