Budapest első fényreklámja 1908-ban gyulladt ki a Nyugati tér sarkán, a városi fények azóta több hullámban tűntek el: az ostrom elpusztította a díszkivilágítás berendezéseit és a háború előtti fényreklámok szinte mindegyikét, a rendszerváltás után pedig a feliratokat megrendelő nagyvállalatok megszűnésével sok neon is odaveszett.
Az írás ezeket a fényeket idézi fel: a Brázay-reklámot és a mozgó Dreher-bakot, a Lánchíd 1937-es lámpafüzérét és a háború utáni újrakezdést, az 1960-as évek végi neonprogramot, a 2017-ben leszerelt Bábszínház-figurát és a Pingvin söröző neonját. Néhány felirat múzeumi gyűjteménybe került, más felújítás után ismét világít. Nemrég a Madách téri boltív világítása is veszélybe került, amelyről itt írtunk korábban.
Egy mentaszesz és egy ugráló kecske
A fővárosi fényreklámok története 1908-ban kezdődik: ekkor jelent meg az első háztetőre szerelt fényreklám a Szent István körút és a Nyugati tér sarkán, a Brázay-féle mentaszeszt hirdetve. 1925-ben jelent meg az első mozgó fényreklám, a Dreher Bak sör hirdetése a Nagymező utcában: egy fénykecske ugrált tetőről tetőre két ház között, a második házon pedig egy nagy sörösüveg állt, amelyre a kecske felágaskodhatott. A Magyar Elektromos Művek kezdeményezte a feliratok és kirakatok kivilágítását. Budapest 1944-45-ös ostroma alatt azonban sajnos a tetők nagy része mellett a háború előtti fényreklámok is szinte teljesen elpusztultak.
Amikor a Lánchíd lámpafüzért kapott
A Lánchíd első lámpafüzér-díszkivilágítása 1937 májusára készült el, összhossza meghaladta a két kilométert. 1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszus idején a pilonokat a kongresszus jelképei is díszítették. A háború ezt is elvitte: az ostrom a díszkivilágítás berendezéseit is elpusztította.
Az újrakezdés nem volt grandiózus, ráadásul politikai töltetet is kapott: 1945-ben szovjet katonai emlékművek kaptak fényt, 1947-ben pedig a Gellért-hegyi Felszabadulási Emlékmű. 1948-ban a centenárium alkalmából ideiglenesen kivilágították a Vajdahunyad várát, a Parlamentet és az Ezredéves emlékművet. A Lánchíd 1949-re épült újjá, kapuit erős fény emelte ki, íve ekkor még nem rajzolódott ki. Az 1960-as évek végére 31, a hetvenes években már 72 épületet és emlékművet világítottak meg. 2023 nyarán a híd LED-es rendszerét tesztelték, a korábbi gyöngysor 1178 lámpatestének helyén.
Tizenkilencezer neonból alig pár száz maradt
A fővárosi vezetés az 1960-as évek végén indította el a neonosítási programot, amelyet 1970-ben az MSZMP X. kongresszusa is megerősített. Rózsa Gyula szerint két-három év alatt 19 ezer neonreklám készült, vegyes minőségben. A feliratokat a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat tervezte, gyártotta és javította. A November 7. téren például az Elzett-gyár két sárga betűje, az EF világított.
A rendszerváltás után a feliratokat megrendelő nagyvállalatok megszűntek, ezért sok neon elpusztult. Néhány a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba, illetve a Kiscelli Múzeum cégérgyűjteményébe került. Idővel a viharok és a madarak is megrongálták az üvegcsöveket, az olcsóbb LED pedig kiszorította a kézzel hajlított neont. Ma már alig pár száz egyedi neon maradt fenn.
Egy pálcikaember búcsúja
Az Andrássy úti Bábszínház neonfeliratát Budapest egyik kedvenc neonreklámjaként emlegették. Az ötvenes évekből származó pálcikaember több mint fél évszázadig világított az Andrássy úton mindaddig, amíg 2017 szeptemberében leszerelték. Meczner János igazgató szerint nem romlott el, hanem az arculatváltás miatt cserélték, az eredeti pedig a Kiscelli Múzeumba került, de legalább a színház Koós Iváról elnevezett előcsarnokában kicsinyített másolatot állítanak ki.
Ami visszatért, és ami múzeumba kerülhet
A Kosztolányi Dezső téri Pingvin söröző 1959-ben nyílt, neonja valószínűleg néhány évvel később került fel. 1995 körül kigyulladt és leégett, majd újjáépítették: a betűk kerekebbek lettek, a pingvin koktéltálca helyett sört tart. A felirat egy ideig sötét volt, 2023 augusztusában újra világított.
2021-ben Patkós Luca és Racskó Tamás aláírásgyűjtést indított a megmaradt neonok megmentéséért, és több mint ezer aláírás gyűlt össze. A Neonfal-múzeum terve 2022-ben a közösségi költségvetés elé került; és ha elegendő szavazat gyűlt volna össze, a főváros mintegy 50 millió forinttal járult volna hozzá, de ez végül nem valósult meg.
Borítókép: Fortepan / 15452, Orosz Heléna