A visegrádi műemlékegyüttes épületeinek helyreállítását célzó történelmi jelentőségű munka első lépéseként tavaly elvégezték a visegrádi várrendszer és a palota részletes felmérését – olvasható a Visegrád Reneszánsza közleményében.
A több szakaszra bontott kutatás érinti a fellegvárat, az alsóvárat, a völgyzáró falat, valamint a királyi palotát is. A munkálatok első lépéseként az alsóvár nyugati falszorosát, valamint az alsóvárat a fellegvárral összekötő völgyzárófal szondázó feltárása valósult meg, ahol a korábbiakban teljeskörű ásatásokat még sohasem végeztek. A nagyszabású régészeti munka részeként feltárásra került a királyi palotától délre elhelyezkedő ferences kolostor környezete, valamint a visegrádi várrendszer legismertebb eleme, a fellegvár is.
A fejlesztés eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá.
A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program célkitűzése, hogy a közép-európai együttműködést meghatározó visegrádi várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően szülessen újjá. A régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum két intézménye, a Nemzeti Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum szakemberei végzik el.
A visegrad.hu 2023 szeptemberében adta hírül, hogy a visegrádi műemlékegyüttes épületeinek helyreállítását célzó történelmi jelentőségű munka első lépéseként megindult a várrendszer részletes felmérése, valamint régészeti feltárása.
A szakemberek 3D lézer szkenneléssel és drónok segítségével milliméter pontossággal határozták meg az épületek helyét és állapotát. A több száz műemléki helyszínnél felmért több milliárd pont összekötésével egy olyan ún. pontfelhő állományt alakítottak ki, amelyet az építészek már 3D modellek készítéséhez használhattak. Segítségével pontosan lehet szemléltetni a királyi palota jelenlegi és lehetséges jövőbeli megjelenését.
Visegrád középkori emlékei kivétel nélkül romos állapotban maradtak ránk. A műemlékek fenntartása rom formában lehetetlen, legfeljebb pusztulásuk üteme lassítható – bár a 20. század második felének elhibázott műemlékvédelmi módszerei sokszor inkább gyorsították a pusztulási folyamatokat.
A reneszánsz időszaka tekinthető Visegrád legmeghatározóbb korszakának, ezért a fejlesztés eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújításra kerül. A kulturális, infrastrukturális és turisztikai fejlesztések mellett megtörténik a helyszín akadálymentesítése, valamint gyalogosan is bejárhatóvá válik a műemlékegyüttes, továbbá összekapcsolásra kerül a várrendszer alsó és felső részei.
A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program célja a romok lefedése és újra épületté alakítása, valamint a még fennmaradt eredeti maradványok végleges megőrzésének biztosítása.
Visegrád a magyar és az európai kultúra kiemelkedő helyszíne, a magyar királyság egykori fővárosa, a közép európai együttműködés bölcsője. A program célja, hogy a négy nemzet, Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország számára kiemelten fontos visegrádi várat jelentőségéhez és múltjához méltó módon állítsa helyre.
Visegrád Károly Róbert uralkodása alatt írta be magát először a hazai és a nemzetközi történelembe. Itt tartották az 1335-ös királytalálkozót, ahol Károly Róbert magyar király, Luxemburgi János cseh és Nagy Kázmér lengyel királyt fogadta. A történetírás a találkozót igazi magyar diplomácia sikerként értékeli, hiszen az itt kötött megállapodások hosszú távú békét biztosítottak a résztvevő államok között és megalapozták az országaink közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat, ezáltal Visegrád a magyar diplomácia fellegvára lett.
Károly Róbert után I. Lajos kezdte meg a várrendszer kiépítését, amelyet utódai – Mária és Zsigmond – fejeztek be a XIV. század utolsó éveiben. Miután Zsigmond király udvarát – ezzel a magyar uralkodók hivatalos székhelyét – Budára költöztette, a Visegrádi Királyi Palota háttérbe szorult. Egészen addig, amíg Mátyás király késő gótikus és reneszánsz stílusban egy évtized alatt újjáépíttette elődei palotáját, ezzel az itáliai mesterek a korabeli Európa egyik legfényesebb vidéki rezidenciáját hozták létre, amely így az uralkodók vidéki rezidenciájává vált.
A pezsgő udvari élet messze földön híressé tette, ezért nem véletlen, hogy a korabeli utazók csak a „földi paradicsomként” emlegették. A Mátyás király utáni évszázadok lassan, de pusztulást hoztak Visegrád számára. A török hódoltság után megmaradt romokat a XVIII. század közepén lebontották. Feltárása és rekonstrukciója 1934 óta folyik, azonban az ellentmondásokkal teli XX. századi rekonstrukciók után mára az épületek állapota jelentősen leromlott, a teljes körű rekonstrukció nem halasztható tovább.
A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma és a 4iG Nyrt. Mensor3D üzletága 2021-ben elkészítette a késő középkori magyar uralkodók legteljesebben fennmaradt rezidenciájának, valamint tárlatainak háromdimenziós, bejárható modelljét, mely ITT elérhető.
A reneszánszt tekinthetjük Visegrád legmeghatározóbb korszakának, ezért a Visegrád Reneszánsza program célkitűzése, hogy 2035-re, a közép-európai együttműködést meghatározó visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára, a fellegvár és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően szülessen újjá.
