A Városmajorban kivágott fára festett sértő felirat nyomán Bardóczi Sándor elmagyarázta, miért volt szükség a beavatkozásra, és hogyan hasznosították újra a faanyagot.
„Gyilkos Bardóczi” – ez a felirat jelent meg festékszóróval egy kivágott fa törzsén a Városmajorban.
A személyeskedő vád nem maradt válasz nélkül: Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze Facebook-bejegyzésben reagált, és azt is elárulta, mi áll a parkban végzett fakivágások hátterében.
A szakember hangsúlyozta: sok mindennek elmondták már, de „akasztott ember” és „gyilkos” még nem volt. Szerinte ez is mutatja, mennyi tennivaló van még a közbeszéd állapotának javításában.
Hetvennyolc fa veszélyessé vált
A Városmajorban februárban részletes favizsgálat készült, mert a szakemberek érzékelték, hogy rengeteg faegyed szemmel láthatóan is hanyatlóban van. A park több mint ezer fáját értékelték, és 78 egyednél állapították meg, hogy veszélyesek, továbbá semmilyen kezeléssel vagy beavatkozással nem tehetők biztonságossá.
Több fa állapota korábbi építési munkák következtében romlott meg az elmúlt évtizedekben. Így például a futókör kivitelezése vagy sportpályák építése egyes fákat érzékenyen érintett.
„Ezek után kivágtuk ezeket a fákat, hogy senki fejére ne essenek rá, azaz veszélymentesítettük a parkot, ami egyébként jogszabályi kötelességünk”
– írta Bardóczi. Hozzátette: a keletkező zöldhulladék több mint 30 százalékát helyben használták fel talajtakarásra, televényépítésre, hügel-dombként, holtfa sövényként.
A faanyag nem vész kárba
A maradék a Főkert komposztáló telepére került, ahol szerves tápanyagként a jövőbeli fapótlásokat szolgálja majd. A nagyobb, viszonylag ép fatörzseket és ágakat ülőfelületként, illetve a kutyafuttató agility-eszközeiként hasznosították újra a parkban.
Április 22-én, a Föld Napján a kivágott fák jellemző keresztmetszeteit kiállították a parkban. A tárlat célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás hatásaira: a szervezők szerint az elmúlt évek forró nyarai jelentősen gyorsítják az idős városi fák pusztulását, és ez a folyamat a következő évtizedben várhatóan felgyorsul – írja az Index.
Személyeskedés fatörzsön
Bardóczi jelezte, hogy korábban már előfordult, hogy a Vadvirágos Budapest program méhlegelő tábláit vagy az integrált parkok házirendjét használták üzenőfelületként, de fatörzsekre írt, személyeskedő vádak eddig nem fordultak elő. Hozzátette, hogy személyesen is megviseli, amikor az átlátható kommunikáció és a szakmai munka ellenére ilyen helyzetekbe kerül.
A főtájépítész bejegyzése rávilágít arra a feszültségre, amely a városi zöldfelületek megújítása körül kialakult. A lakók érthető módon ragaszkodnak a megszokott fákhoz, ugyanakkor a szakembereknek a biztonság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait is figyelembe kell venniük. A Városmajor esete jól mutatja, hogy a párbeszéd és az átláthatóság elengedhetetlen a bizalom megőrzéséhez.
