Magyarország legjelentősebb csomópontjává válik a Nyugati tér a következő tíz évben. Eltűnnek a vágányok az Eiffel-csarnok műemléki épületéből, amely ezáltal egy új közösségi térként születhet újjá. A felszínen fedett peronok kerülnek kialakításra a csarnok mögötti területen, illetve új mélyállomás jön létre a Duna alatt átmenő vasúti forgalom számára. A tervezett átalakítások egyik legizgalmasabb eleme a Nyugati pályaudvar belső tereinek transzformációja. Kerestünk néhány nyugati példát, amelyek bizonyítják, hogy az íly módon létrejövő új közösségi terek rendkívül izgalmas lehetőségeket rejtenek magukban.
Gare d’Orsay
Az 1900-ban megnyílt Gare d’Orsay pályaudvart a párizsi világkiállításra (Exposition Universelle) építették, amely egyben a világ első villamosított vasúti terminálja volt.
Korszerűsége ellenére az Orsay állomás a vasúti fejlesztések miatt hamar elavulttá vált. Peronjai túl rövidek voltak az új, hosszabb elektromos vonatokhoz, így a fokozódó kihasználatlanság miatt 1958-ban a pályaudvar bezárása mellett döntöttek. A következő évtizedekben az épületnek nem sikerült új funkciót találni és a bontás lehetősége is felmerült, végül 1986-ban az Orsay múzeum nyithatta meg kapuit az üvegtetős csarnokban, egyben ez volt az első alkalom, hogy egy üzemi épületet múzeumként alakítottak át.
St Pancras pályaudvar
Átadásakor a londoni íves Barlow pályaudvar büszkélkedhetett a világ legnagyobb egynyílású tetőszerkezetével.
Az állomás átalakításakor közel 20 ezer liter kék színű festéket használtak fel a csarnok korhű díszítéséhez.
Madrid Atocha pályaudvar
A madridi Atocha pályaudvart eredetileg Mediodíá néven adták át 1851-ben, azonban az eredeti épület tűzvészben pusztult el, így 1892-ben megegyező stílusban, de modern fémszerkezettel építették fel újból a ma ismert pályaudvart.
1992-ben a főcsarnok funkcióját megváltoztatták és egy szubtrópusi kertet alakítottak ki benne. Nektek tetszene, ha az Eiffel-csarnok is így újulna meg?
Borítóképen a madridi Attocha pályaudvar.
