Fővárosunk Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülésével jött létre. De mit is jelentenek a pest és buda szavak? Történészek és kutatók rengeteg ismeretet tártak elénk hazánk és fővárosunk múltjáról, azonban Buda és Pest nevének eredete máig nem egészen egyértelmű, ezt illetően több magyarázat is létezik.
Az egyik magyarázat szerint Attila hun király testvére, Buda, élete zömét a területen élte le, majd pedig feltehetően itt is hunyt el – a várost a helyiek a városrész, illetve a lakosságért tett jóért hálául Budavá keresztelték.
Egy másik magyarázat szerint a Római Birodalom idején a város és a környék területein fedezték fel azokat a forrásokat, amelyeket mind a mai napig használunk, így kézenfekvőnek bizonyult, hogy a település a latin aqua (víz) szóból eredő Aquincum nevet kapja. Elképzelhető, hogy e logika mentén a Buda szó a szláv nyelvcsaládban használatos voda szóból ered, amely szintén a forrásvizekben gazdag területre utal.
Pest nevének eredete azonban nem ilyen egyértelmű.
A görög Klaudiosz Ptolemaiosz Bevezetés a Föld feltérképezésébe c. művében a Pest szóhoz hasonló Pesszion néven említi a fontos római-kori erődöt, a Contra-Aquincumot, így elképzelhető, hogy fővárosunk neve egészen az ókorba nyúlik vissza. Az erőd maradványai egyébként ma is láthatók a Március 15. téren.
A Pest szó a szláv nyelvcsaládban kemencét, kályhát és barangot is jelent. E magyarázat szerint a jelentés utalhat arra az időre, amikor a magyar nép a jurtát kőből épített házra cserélte, ehhez a folyamathoz pedig rengeteg kemencét létesített a területen.
Egy ennél valószínűbb elmélet szerint a barlang, valamint a forró kemence jelentés utalhatott a Gellért-hegyi temálvizes barlangra is, hiszen annak az Árpád-korban még Pesti-hegy volt a neve. Innen eredhet a később szemközti oldalon kialakuló város neve.
