Egyre többen odafigyelnek arra, hogy mit és milyen formában esznek. A különféle irányzatok és diéták is ezt a tudatos táplálkozást vetítik elő. Ebben a bejegyzésben a peszketáriánus étrendet foglaljuk össze röviden: mutatjuk, hogy mit eszik, illetve nem eszik valaki, aki peszketáriánus!
A növényi étrendről
A peszketáriánus étrend a növényi táplálkozáson alapul, ami azt jelenti, hogy az asztalra kerülő alapanyagok többnyire növényi eredetűek. A növények elkészítését tekintve a nyers felhasználást és a párolást részesítik előnyben, de természetesen főzve is készítenek növényi alapú ételeket.
Sokféle indok vezethet el a növényi táplálkozásra való átállásra, például egészségügyi okok, állatvédelem, környezettudatosság, de a társadalmi nyomás és a megváltozó családi szokások is.
Mi az a peszketáriánus?
Röviden: a peszketáriánus étrend növényi alapokon nyugszik, de halat és egyéb tenger gyümölcseit fogyasztanak, viszont más húsfélét nem. A tejtermékek és a tojás szintén az peszketáriánusok étrendjébe tartozik.
A húsos étrenddel ellentétben a peszketáriánus étrendet nem úgy kell elképzelni, hogy minden étkezéshez halat fogyasztanak. A legtöbbek számára ez heti néhány alkalmat jelent. A hét többi napján pedig vegyesen váltogatják a zöldség- és gabonaalapú ételeket.
Mit eszik egy peszketáriánus?
- zöldségeket, gyümölcsöket,
- gabonákat, gabonából készült feldolgozott termékeket,
- hüvelyeseket, mint például a bab, szójabab (tofu), lencse, borsó, csicseriborsó (hummusz),
- dióféléket és magvakat,
- tojást,
- tejtermékeket, mint például a tej, sajt, joghurt, túró,
- külöféle halakat és tenger gyümölcseit.
Mit nem eszik egy peszketáriánus?
A halakon és a különféle tenger gyümölcsein kívül semmilyen más húst nem eszik, tehát sem csirkét, pulykát, marhát, sertést, bárányt, de vadhúsokat sem.
Egy húsevőnek jelentős extra kiadásnak tűnhet, hogy a fehér vagy vörös húsokról a költségesebb halfogyasztásra álljanak át. Azonban hazánkban a környezeti adottságok miatt jelentős múltja van a halfogyasztásnak, így igen nagy a választék a boltokban. De tengeri halakból és tenger gyümölcseiből is bővül a kínálat, így egy-egy akció kifogása során érdemes lehet feltölteni az éléskamrát, hisz fagyasztva sokáig elállnak.
A peszketáriánus táplálkozás előnyei
Sokszor hallhatjuk, hogy a rendszeres halfogyasztás jó hatást gyakorol az egészségre. A halakban sokféle ásványi anyag és vitamin található, de omega zsírsavakban is gazdag tápanyagforrásnak számítanak.
A peszketáriánus étrend a diétával is összeegyeztethető. Ha le szeretnénk adni néhány kilót, akkor válasszuk a zsírszegényebb fajtákat. A hazai halak közül alacsonyabb a zsírtartalma a busának, a fogasnak, a harcsának, a keszegnek, valamint a pisztrángnak.
A legegészségesebb alternatívát azonban a tengeri halak jelentik, hisz többszörösen telítetlen, omega 3 zsírsavakban gazdagok és magasabb fehérje tartalommal rendelkeznek. Ilyen lehet a heck, a tonhal vagy a tőkehal.
A halat elkészíteni is sokkal egyszerűbb, mint más húsételeket. Serpenyőben és sütőben is gyorsan átsül, de párolva vagy szuvidálva is kitűnő fogásokat lehet készíteni.
A halfogyasztással vagy a peszketáriánus étrend követésével az ökológiai lábnyomunkat is csökkenteni tudjuk, hiszen a hal előállítása kevésbé terheli meg a Földet, mint más húsé.
A kulcs a mértékletesség
A mértékletesség a halfogyasztás során is fontos, mert túlzott fogyasztása esetén bizonyos méreganyagokat is bevihetünk a szervezetünkbe, amikre érzékenyek lehetünk. A halak higanytartalmát tekintve vannak magas kockázatú halak. Kerüljük a cápahúst, a kardhalat és a marlint, de érdemes heti egy alkalomra korlátozni a tőkehalak és a tonhalkonzervek fogyasztását is.