A jobb oldali közlekedés mostanra nem csupán az európai kontinensen, de a világ jelentős részén megszokottá vált, azonban ez nem mindig volt így. Az európai jobb oldali közlekedés elterjedése a XX. század közepére tehető. A kontinensen végbemenő változásból természetesen Magyarország sem maradhatott ki, azonban az új rend kialakítása kreatív megoldásokat igényelt. Így történt, hogy míg Magyarország nagy része szinte gond nélkül áttért a jobb oldali közlekedésre, a fővárosban a város vezetésének engedélyével úgynevezett türelmi idő keretében néhány hónapig még a bal oldali volt érvényben.
Az 1700-es évek elejéig szinte az egész világon a bal oldali közlekedés szabályait követték. Ennek történelmi eredetére és okára számos teória létezik, egyes feljegyzések szerint már az ókori Római Birodalomban is a bal oldali közlekedés volt érvényben.
Forrás: Fortepan
Az európai bal oldali közúti közlekedés egyértelműen brit hatásra honosodott meg és maradt használatban egészen a XX. század elejéig – amikor is több európai város áttért a jobb oldali közlekedésre, elsőként Ausztria, 1938-ban, majd pedig az akkori Csehszlovákia 1939-ben.
Ennek elsődleges oka a Német Birodalom, 1930-as években végbemenő európai egyesítési törekvése volt – amellyel világhatalmi szerepét kívánta reprezentálni.
A magyarországi bal oldali közlekedés megnehezítette a német katonák és a már jobb oldali közlekedésre átállt szomszédos országokból érkezők közlekedését hazánkban, nem beszélve
a turizmus lendületének enyhe visszaeséséről.
A váltás gondolata a korábban említett német befolyás hatására 1939-ben született meg, azonban a II. világháború kirobbanása miatt végül Magyarország csupán 1941-ben tért át a jobb oldali közlekedésre, az átállásra 1941. július 6-án került sor.
A lakosságot igyekezték az intézkedés hatályba lépését megelőzően minél több fórumon tájékoztatni, illetve felkészíteni a változásra. Ennek érdekében országszerte rádiós tudósítások, illetve plakátok hívták fel a figyelmet az átállásra, amelynek elsődleges célja nem csupán a felkészítés, hanem természetesen a változásból eredő esetleges balesetek elkerülése volt.
A “Kerék” című újság például folyamatos naprakész helyzetjelentésekkel szolgálta az olvasókat a jobb oldali közlekedés átállásáról.
Érdekesség, hogy a jobbkormányos autók továbbra is közlekedhettek az országban, amely valamiféleképpen megkönnyítette az átállás menetét.
Megemlítendő, hogy a változtatásnak óriási költségei voltak – a megállók áthelyezése; jelzőtáblák lecserélése és minden egyéb az átállást elősegítő eszközök megléte végül 12 millió pengőbe került a magyar államnak. Ez az összeg mai viszonylatban is meglehetősen magasnak számít.
Míg a vidék viszonylag könnyedén tért át a jobb oldali közúti közlekedésre, addig Budapest és annak környe a megnövekedett forgalom illetve a közlekedési pályák átszerveződése miatt haladékot kapott.
A gyakorlatban Budapest és annak vonzáskörzete a türelmi idő jegyében néhány hónapig még a bal oldali közlekedés szabályait követte.
A tényleges budapesti átállást november 9-ére tűzték ki. A közlekedés irányának végleges megváltoztatására a szakembereknek csupán egy éjszaka állt rendekezésükre. Érthető módon a lakosság nagy része tartott a változástól, de a budapesti felkészülési idő és a tervek végül sikeresnek bizonyultak.
Forrás: fortepan.hu
Magyarország, a főváros és annak környe 1941. november 9-én hajnali 3 órától hivatalosan is átállt a jobb oldali közlekedésre.
Borítókép: Budapest, Mercedes taxi az Alagút utcában, jobbra a Pauler utca torkolata. 1941, képszám: 71741, Fortepan
