Ha a borban az igazság, mi van a sörben? Komló biztos, de ezen kívül sok-sok hagyomány, receptúra és történelem. Nem is kell messzire mennünk, hogy felfedezzük a magyar sörkultúra ikonikus szereplőit, legyen szó akár a múltról, akár a jelenről. Léhűtőktől sörmesterekig, árpától kávés sörig… Lássuk a magyar sörgyártás történetének egy igen fontos szeletét és a jelenben is aktívan zajló sör-forradalom bátor harcosait, egyenesen a 10. kerületből!
A sör története, szinte az emberi civilizációval együtt kezdődött és formálódott az elmúlt évezredek során. Szépapáról dédapára, majd unokára szálltak a sörfőzés eltérő, de mégis beazonosíthatóan egységes receptúrái. A mai napig az egyik legközkedveltebb alkoholos ital, ami ott van a legboldogabb és a legszomorúbb pillanatok állomásokkal teli skáláján. Fesztiválok, meccsek, baráti beszélgetések és irodalmi művek mozgatórugójává vált ez a keserű, de mégis édes emlékeket biztosító “mag-fröccs”.
A sört nem csak, hogy “bármiből” elkészíthetjük, de mindezt egyszerűen is megtehetjük: nem kell hozzá több hektáros föld és saját gyümölcs nagy mennyiségű föld. Bármikor nekiállhatunk, a sörkészítés eljárása rövid, tárolása könnyen megoldható és néhány szabály követésével még elrontani is nehéz. Nem is csoda, hogy az elmúlt évetizedekben megérkeztünk oda, hogy hobbi sörfőzők armadája állt neki az otthoni kotyvasztásnak. Végül pedig egymás után és egyre magabiztosabban jöttek létre a hazai kisiparos sörfőzdék is. Napjainkban pedig nem csak erre szakosodott sör boltok polcain vagy 1-2 kocsma csapjáról kóstolgatják a furcsa szavakat használó sör-örültek, de hipermarketek és növekvő számú vendéglátó egységeknél is kortyolhatunk belőlük. Ennek eredményeként a nagy sörgyárak mellett ezek a “kézműves” sörök is egyre komolyabb infrastruktúrát igényelve folytatták a sörfőzést. Több főzde is egy, a magyar sörgyártás szempontjából nézve ikonikusnak számító gyártelepre tolta be a cefrézőket és tartályokat.
Kőbánya, a magyar sörgyártás és a kézműves sörök fellegvára
A kőbányai sörfőzést réges-régen, valamikor a 13. század közepén alapozta meg IV. Béla, aki Pest városának adományozta a mészkőben gazdag földet – nem sörfőzés céljából. A kőbányászat az évszázadok során egyedi pince és tárna rendszert alakított ki, ami télen-nyáron állandó hűvösebb időt biztosított, ami elengedhetetlen a maláta tárolásához. Másrészről a föld meszességét felismerve a pesti lakosok szőlőt kezdtek el telepíteni a dombos városrészre, emiatt pedig széleskörben elterjedt kedvelt kirándulóhely is lett.
Egy kőbányai bohém hangulatú kirándulás során ismerte fel Schmidt Péter serfőző, hogy megtalálta a tökéletes helyet malátája tárolására. A leleményes mesterember Kőbánya tárnáiból induló söre olyannyira finomra sikeredett, hogy Dreher Antal a “sörkirály” is felfigyelt a föld alatti maláta-álomvilágra. Persze nem csak a tárolási lehetőség és kapacitás, de a föld alól kinyerhető kristálytiszta víz is felkerült a pro/contra lista bal oszlopába. A többi pedig – ahogy mondani szokás – történelem… Sörház alapítások, felvásárlások, gyár építések és bővítések egy serfőző negyed kialakulása, majd a mai napig álló Dreher sörgyár budpesti monopol helyzetének kialakulásában csúcsosodott be a kőbányai sör története.
Vagy mégsem?
Ami Pécsnek a sörgyár, az Kőbányának is az: egy fontos hely, ami több száz éve kitartóan alakítja a város(rész) identitását. Nos, elérkezvén a 21. századba a kőbányai sör története, mondhatni új lendületet kapott. A sörgyárat érintő piaci, politikai és üzleti változások hatására a gyárkomplexum számos üres épületet termelt ki magából, ami hosszú-hosszú éveken keresztül várta, hogy valaki végre felfedezze magának és újra életet költöztessen bele.
Kőbánya adottságaiból (az egykori földalatti tárolási lehetőségtől kezdve a mai elhagyatott gyárig) adódóan a magyar kézműves forradalom is felfedezte magának a helyet és nem egy, de rögtön három +1 kisüzemi sörfőzde is a Kőbányai Téglagyár vörös téglából álló épületeibe költözött.
A “Való” Főzdepark kézműves sörös lakói
A Dreher az elmúlt évek során egyre több szomszédot kapott. Köztük olyan híres-neves főzdék költöztek be, mint a Hoptop, a Mad Scientist, a Horizont (és pár megállóra tőlük a Monyo). Magyarország immáron rengeteg kisüzemi sörrel büszkélkedhet, viszont talán ezen a kis területen koncentrálódik a legtöbb díj és lebonyolított eladás, ami immáron bőven a Kárpát-medencén kívülre is koncentrálódik.
Mad Scientist – amikor egy rosszcsont figyel kémia órán és később megszereti a sört
Egy Mad Scientistbe való belekortyolás után sokszor jut eszembe, hogy a megboldogult Dreher Antal vajon mit szólna, ha látná ezeket a srácokat, akik szakítva minden konvencióval papayát, kurkumát, mangót, rákóczi túróst, szilvás gombócot és jó isten tudja még mit préseltek bele az üvegekbe, aluminium dobozokba… Lelkes laikusként azt is megszoktam kérdezni magamtól: “sör-e ez még egyáltalán?” Hát igen az, és nem is akármilyen. Vad, őrült (mondhatni beteg), de üdítő, finom és abszolút menőzés-kompatibilis.
Mindenesetre 2016 tájékán álltak neki a kotyvasztásnak és saját bevallásuk szerint mindent próbálnak megkérdőjelezni a sörkészítésről, még ha ez nem is mindig a gazdaságosság oltárán történik. Annyira bejött nekik a dolog, hogy nemrég jelenítettek meg (felháborodásokkal és ámulkodásokkal kísérve) egy közös sörmárkát a Dreherrel közösen, aminek keretében egy klasszikus láger sört és egy kávéban gazdag stoutot kotyvasztottak (lásd a fenti képen).
Azért ha van olyan őrület, aminek örülhetünk – ez az a fajta!
Hoptop – ambiciózus hobbi sörfőzőből nemzetközi sörmárka
Egy multis karriert otthagyó valami nagy alkotásába kezdő lelkes amatőr történetével kezdődött, aki nagyon gyorsan bebizonyította, hogy a minőség és a perfekcionizmus képes valami olyat adni a világnak, mint a Hoptop.
Ali Rawech Szami szintén elsők között, 2015-ben alapította a Hoptop-ot, miután az otthoni lábosban előállított néhány főzet mondhatni jól sikerült. Ezután pedig egymás után sorra meghozva a jó döntéseket mind a receptúra, mind a biznisz terén, mára, többedmagával az egyik legnagyobb kisiparossá vált.
Horizont – történelmi kézműves sör a láthatáron
Vannak akik kedvből, vannak akik őrületük tárgyaként, és vannak akik művészeti ambicióikat élik ki a sörfőzésben. A Horizont (talán a neve is ezt jelképezi) úgy tűnt fel a magyar kézművesek között, mint a minőség úttörője, akik nem egy, hanem minden itthoni Michelin csillagos étteremben elérhetőek.
Úgy tartja a mondás, hogy a könyv borítója majdnem annyira fontos, mint ami benne van – legalábbis értékesítési szempontból biztosan. Nos, a Horizont ebben sem lőtt alá, hiszen minden cimkéjük olyan, mintha a Ludwig múzeum faláról szedték volna le.
