Jelentős fejlesztésen megy keresztül a budapesti vasút a következő két évtizedben, amely keretén belül fejlesztik a Déli körvasutat, új szerelvényekkel újítják meg az előregedő járműparkot, egységes jegyrendszert vezetnek be az eltérő közlekedési eszközökön, továbbá elkészítik a Déli és Nyugati pályaudvarokat összekötő vasúti alagút megvalósíthatósági terveit, valamint hosszabb távon a csepeli-ráckevei hévek összekapcsolásával létrejöhet az 5-ös metró is.
„A mostani koncepció nem a rendszerváltás óta, hanem már a XX. század eleje óta adóssága Budapestnek.” – emelte ki Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója a stratégiát bemutató konferencián, utalva arra, hogy a vasút fejlesztése sok évtizedes lemaradásban van, ezért elkerülhetetlen annak technológiai megújítása és vonzóbbá tétele. E törekvés az Európai Uniós célkitűzésekkel is összhangban van, amely a vasút szerepét növelné a teher- és személyszállításban.
A jelenlegi budapesti hálózat adottságai, mint például a nem elegendő vasúti pályák száma vagy a fejpályaudvari rendszer nem képes kiszolgálni azt a járatsűrűséget, amely szükséges lenne ahhoz, hogy a vasút versenyképes alteratíva legyen az agglomerációból közlekedők számára, ezért a stratégia fontos eleme az átmenő vasúti rendszer kiépítése és az áteresztőképesség növelése egyes szakaszokon, a vágányok számának növelésével.
Ezen túl a Déli pályaudvar felszín alá helyezésével egyrészt megszűnne Bel-Buda széttagoltsága, továbbá a Duna alatt a Nyugati pályaudvarral való összekapcsolással létrejönne egy újabb átmenő vasúti szakasz, amely további kapacitásbővülést jelentene a Déli Körvasút mellett, tehát megteremtené a lehetőséget a járatsűrűség növelésére az agglomerációból.
A stratégia további fontos eleme középtávon a csepeli hév föld alatti meghosszabbítása a Kálvin térig, majd ezt követően annak összekapcsolása a ráckevei hévvel, ezáltal létrehozva az 5-ös metrót. Ennek nyomvonala érintené a Nyugati pályaudvart, de a látványtervek alapján egy új megálló sem zárható ki a Margit-szigeten.
A MÁV flottájának fejlesztése is alapvető cél, hiszen a jelenlegi járműállomány 76 százaléka 45-50 évnél is idősebb. A Szolnoki Járműjavítóban ezért már egy ideje készülnek az új vonatok, tavaly decemberben adták át az 50. hazai gyártású IC+ kocsit, azonban a végső cél több száz, nagyjából 4-500 IC+ szerelvény legyártása, beleértve az új emeletes motorvonatokat is, emellett pedig a külföldi beszerzések is zajlanak, ilyen a HÉV tender, amellyel a jelenleg zajló szakaszban Budapest 54 új, korszerű hév-vonatot szerez be, amelyek később az 5-ös metró vonalán is képesek lesznek funkcionálni.
Összességében tehát elmondható, hogy a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetelen az új, korszerű járművek beszerzése, azonban ugyanennyire fontos – ha nem fontosabb – a megfelelő infrastruktúra kialakítása és egy jelentős technológiai szintlépés megvalósítása, hiszen a jelenlegi elavult, nagyrészt manuálisan, kézi erővel működtetett rendszerek (pl. váltók stb.) nem tudnak lépést tartani a kapacitás bővülésével és nem képesek kiszolgálni a fejlettebb közlekedési hálózatot.
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia keretén belül most véleményt is lehet nyilvánítani a tervezett fejlesztésekről március 6-ig a budapestvasut2040@bfk.hu e-mail címen, melyhez a hivatalos dokumentumok a BudapestVasút2040.hu oldalon érhetők el. Lehetőség van továbbá egy kérdőív kitöltésére is a Stratégiáról, illetve annak céljairól, egyes elemeiről. A válaszok a további, a Stratégia alapján elinduló fejlesztésekhez adhatnak fontos információt a Budapest Fejlesztési Központ részére. A kérdőív kitöltése 15-20 percet vesz igénybe és itt érhető el.
Borítókép: Budapest Fejlesztési Központ
