Nagy Eszter, a Koppenhágai Egyetem tájépítész szakos hallgatója, a Szent Gellért Rakpart gyalogosbarát átalakításáról írta várostervezési diplomamunkáját, Shifting priorities on the St. Gellért upper roadscape: A new pedestrian friendly public space network címmel, melynek rövidített magyarnyelvű változatát mutatjuk be.
Bemutatás
A diplomamunka témája eredetileg abból adódott, hogy többéves budapesti tartózkodásom alatt sokszor rácsodálkoztam a rakpart környezetének egyediségére, de amint gyalogosként közelebb értem hozzá, egy hangos, kaotikus és egyáltalán nem invitáló környezet fogadott. A Szent Gellért rakpart megannyi látványosságot kínál az arra járónak: a Rudas fürdőt, a Gellért-hegyet a Citadellával megkoronázva, a Sziklatemplomot vagy a Szabadság hidat. Viszont ezen építmények felfedezése nem egyszerű és sokszor nem kellemes időtöltés, tekintve a forgalmas út elválasztó és zavaró jellegét valamint a veszélyes folyómenti járdát, melyet gyalogosok és kerékpározók egyszerre használnak. Diplomamunkámmal ezekre a konfliktusokra igyekeztem megoldást találni és javasolni egy újragondolt felső rakpart elrendezést, amely nemcsak egy élhetőbb környezetet biztosít a terület mindennapi használatához, de méltó keretet is nyújt az itt található látványosságok felfedezéséhez.
A vizsgálati folyamat és módszerek
Az általános tájépítészeti vizsgálatot a használók a rakpartra vonatkozó problémái és igényeinek vizsgálatával egészítettem ki. Gyalogos/kerékpáros/rolleres forgalomszámlálást, valamint haladási irányok és gyülekezési pontok feljegyzését választottam módszerül. A megfigyelések és felvett adatok arra engedtek következtetni, hogy igény van új kapcsolatok létesítésére a jelenlegi gyalogos területek között, valamint azok kibővítésére is. A rakpart folyamatos haladásra késztető egyenes vonalvezetésének megtörésének, illetve közösségi helyek létrehozásának igényére a használók visszatérő gyülekezési hajlama sejteti. Az elkészült javaslati terv ezekre a megfigyelésekre épül.
Koncepció és javaslati terv
A javaslati koncepció két szinten mozog melynek célja terület- és minőségbeli növekedés produkálása elsősorban a gyalogosok számára. Elsőként a jelenlegi gyalogos és kerékpáros infrastruktúra területi kibővítését és szétválasztását kellett megoldani, ami az autós forgalmi sávok és parkolósávok rovására történt. A közlekedési felületek efféle újraosztása már összhangban a Budapest 2030 városfejlesztési koncepcióval, mely a fenntartható közlekedés és élhetőbb, emberléptékű városi környezetet helyezi előtérbe
Főbb változtatások közlekedésbeli szempontból:
– Az áthaladás tilalma a Rudas fürdő és a Gellért-hegy között útszakaszon, minden irányból.
– A Szabadság híd budai hídfőtől kiindulva 300 méteren keresztül a külső autósáv megszüntetése. Helyette az autósoknak a villamossín sávját kell használniuk erre a távra, elsőbbségadás után. Az elkobzott autósáv átalakítása kétirányú kerékpárúttá. – A felső rakpartról az Erzsébet hídra való feljutás a jelenlegi helyzettől eltérően a Döbrentei teret megkerülve lenne lehetséges.
– A Rudas fürdővel szemben lévő folyómenti parkolósáv megszüntetése. A közvetlenül a fürdő előtt és mellett (a Döbrentei téren) elhelyezkedő parkolók megőrzése.
– A Szent Gellért rakpart és a Verejték lejtő találkozásánál a jelenlegi jobbra kanyarodó sáv megszüntetése.
– Az itt felsorolt változtatásokat elősegítendő új közúti jelzőtáblák kihelyezése, illetve két közlekedési lámpa és egy gyalogátkelő stratégiai áthelyezése.
A forgalmi változások által érintett területek
Természetesen a gyalogosfelületek megnövelése és az autós forgalom visszaszorítása önmagában nem elég a rakparti élet minőségbeli megváltozásához. Az új konfiguráció lehetőséget teremt az újonnan létrejött nagyobb kiterjedésű gyalogos területek közösségi terekké (gócpontokká) alakítására. Ezek kijelölésének alapjául a helyszínen megfigyelt gyülekezési pontokat vettem, ami hat különböző léptékű és funkciójú közösségi tér létrehozásához vezetett. A hat közösségi tér a következő: a Szabadság hídfő, az alsó bejárat, a pihenőpont, a pávakert, a vásártér és a pompás feljárat.
A hat közösségi tér elhelyezkedése az újonnan kibővített gyalogos infrastruktúra hálózatban
A pompás feljárat
Az Erzsébet híd és a Szent Gellért lépcső találkozásánál létrejövő teresedés a forgalomszabályozás eredményeképp jött létre, miszerint nem lehet a közvetlenül a Hegyalja útról és a Krisztina körútról rákanyarodni a Szent Gellért rakpartra. Az így keletkezett fogadó tér könnyed átjárást biztosít a rakpart, az Erzsébet híd és a Szent Gellért lépcső között. A talajszinti díszkiültetések keretezik a látványos lépcsőt és vízesést anélkül, hogy akadályoznák a látványt, az ágyásokat körülvevő szegélyek pedig ülő/pihenő funckiót is betöltenek. A vízesés látványa egy burkolatból fellövellő vízarchitektúra elem segítségével lett megerősítve, amely a játékosságot is hivatott fokozni. További új elemként jelenik meg egy elkülönített kerékpársáv, egy kis kerékpár- és rollerbérlő állomás, valamint nagyszabású ültetőládákban elhelyezett formanövények az úttesttől való megfelelő térbeli elválasztás érdekében.
A vásártér
A Rudas fürdő és a Gellérthegy közötti útszakaszon az átmenő forgalom tiltása eredményeképp létrejött gyalogos szabadtér egyszerre lát el összekötő funkciót a rakpart látványosságai között és biztosít egy olyan környezetet, melyet a lakosság és a városvezetés kedve szerint fordíthat közösségi események megvalósítására.
A pávakert
A Gellérthegy lábánál megbújó, dekoratív kerítéssel elválasztott keskeny zöldfelület a korábbi beépítések maradványterülete, mely egykor sétányként is üzemelt. A jelenleg lezárt, csupán hajléktalanok által frekventált területet megnyitnám mindenki számára. A Pávakert egy egyedi fekvésű zöld ékköve lehetne a rakpartnak, ami különleges kiültetésekkel tarkított szoborparkként/sétányként működne (megfelelő óvintézkedésekkel karöltve).
A pihenőpont
Az Erzsébet híd felé vezető kanyarodó sáv megszüntetése a rakpart közepén lehetőséget kínál a járda kiszélesítésére. Az így keletkező teresedés gyalogos és kerékpáros kereszteződésként és pihenőpontként funckionálna, ahol egy kis kerékpárkölcsönző állomás és ülőalkalmatosságok hangsúlyozzák a tér gócpont jellegét. Innen egy új gyalogátkelő és kerékpárút szakasz biztosítja az akadálymentes átkelést a vásártér és a pávakert felé.
A Szabadság hídfő
Jelenleg a rakpart egyik legforgalmasabb pontja a gyalogosok szempontjából, ami a folyamatos haladás és elosztás mellett fontos gyülekezési szerepet is betölt. A temérdek fényképező és az útvonalat böngésző turista valamint a publikum számára asztalként használható kőoszlopok elhelyezését javaslom, amik hasznos kellékek azesetben is, ha egy utcai árus portékáját szeretnék az emberek helyben fogyasztani.
Az alsó bejárat
A Gellért-hegy parkjának főbejárata a rakpart és a Verejték dűlő találkozása. A jobbra kanyarodó sáv elvételével ez a gyalogos kereszteződés megnövelhető, ami lehetőséget nyújt egy kerékpárkölcsönző állomás kialakítására – hiszen megfigyeléseim szerint itt van a legtöbb magára hagyott kerékpár és roller a rakparton. Továbbá, a Szent István Király szobra alatt megbújó apró zöldterület egy zöld pihenőzuggá válna, amit egy játékos „lebegőpad” tenne vonzóvá az arra járók számára.
Kitekintés
A projekt általános fogadtatása valószínűleg szintén nem lenne egységes: míg az autósoknak esetleges kellemetlenséget okoznának bizonyos útlezárások, addig a gyalogosok és kerékpárosok minden bizonnyal ünnepelnék a két közlekedési mód területi szétválasztását, ami egy sokkal biztonságosabb környezetet eredményezne. Ráadásul az újonnan kialakított közösségi terek már meglévő gyalogos viselkedésmintákra épülnek, ami arra enged következtetni, hogy ezek csírája már felvetődött a járókelőkben.
Ez a diplomamunka egy igen ambíciózus javaslatot fogalmaz meg a rakpart jelenlegi képét tekintve. A javaslat legmerészebb pontja az autós forgalom nagymértékű visszaszorítása, amit a városvezetés megoldhatatlannak minősíthet. Amennyiben ez vagy hasonló terv megvalósulna, nagy valószínűség szerint eleinte megnövekedne Szent Gellért rakparton kialakuló torlódások száma és sokaknak kellene alternatív útvonalakat igénybe vennie. Kockázatos változtatás továbbá a villamos és autósok által együttesen használt sáv. A városvezetés általi megfelelő kommunikációs stratégiával és tudatos forgalomszervezéssel azonban ez csökkenthető vagy kiküszöbölhető lehet.
A Szent Gellért rakpart újragondolása nagymértékben merít a Szabadság híd lezárásából a nyári hétvégéken illetve az eseti rakpartlezárásokból a pesti oldalon. Az elkészült diplomamunka azt a lehetőséget is számba vette, hogy a jövőben megvalósul a Citadellához felvezető libegő vagy sikló, így ezen fejlesztések kiegészítéseként is felfogható a javaslat. A dolgozat a Balázs Mór tervre is szervesen alapoz, amely előnyben részesíti a motorizált közlekedés visszaszorítását a fenntartható és közösségi közlekedési eszközök és módszerek javára.
Az eredeti cikk az Octogon Magazin oldalon jelent meg.