A Csepel-sziget északi részére, valamint a közvetlen közelében található – Soroksári út és Kvassasy Jenő út által határolt – rozsdaövezet hasznosítására sok terv született már, azonban 2018-ban a Déli Városkapu Program nyerteseinek kihirdetésével új lendületet kapott a terület revitalizációja. Az elmúlt években mi is nagy figyelemmel követtük a Déli Városkaput érintő fejlesztési terveket, éppen ezért szerkesztőségünket is meglepetésként érték a program legfontosabb elemét, a Diákvárost érintő híresztelések, melyek tényként állították, hogy a kínai elitegyetem kiszorítaná a Diákvárost a területről. Fürjes Balázs államtitkár, valamint Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója a mai napon egyértelművé tették: szó sincs változásról, a Diákváros az eredeti tervek szerint valósulhat meg.
A napokban felröppent hírek azért is voltak különösek, mert az állításokat valójában nem támasztották alá azok a mindenki számára elérhető információk, melyekből következtetni lehet a Diákváros és a Fudán Egyetem helyigényére.
A SNØHETTA – BESCH und PARTNER norvég-osztrák építésziroda által közzétett tervekből egyértelműen kirajzolódik, hogy nemhogy bőven elfér a Diákváros és a Fudán egyetem az említett rozsdaövezeti területen, de még hely is marad további üzleti-irodai fejlesztési célokra. (A találgatásokkal ellentétben a Snøhetta építésziroda nem a főváros híreire reagálva tette közzé a terveket, hanem csupán az eredeti ütemtervet tartotta, melynek határideje e hónapban volt esedékes.)
A megújításra szoruló rozsdaövezet teljes területe 135 hektár, melyre a Snøhetta (2018 óta készülő) Mesterterve az alábbi számokkal kalkulál: 16.000 ember lakna a megújult területen (ebből akár 12.000 diák), valamint további 15.000 fő dolgozna itt a területen kialakítandó új irodakomplexumokban.
A Fudan Egyetem magyarországi megjelenésének tervezése 2017-ben, a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére indult el, azonban a kínai egyetem már 2019 óta jelen van Magyarországon a Corvinus Egyetemmel kötött együttműködésnek köszönhetően, mely keretén belül közös MBA-programot indított a két egyetem.
Tavaly ősszel az Index cikkében Horváth Levente, az MNB elnöki főtanácsadója is elmondta, hogy várhatóan [mindössze] „Öt-hat ezres lesz a hallgatói létszám, 500 fős az oktatói gárda.” Amely hallgatói keretszám várhatóan nem fog lényegesen növekedni, hiszen a sanghaji központú intézmény Kínában összesen 30 ezer hallgatót tanít (ez nagyjából megegyezik az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói létszámával).
A kínai elitegyetem nem a tervezett kollégiumi helyeket venné el, hanem azzal párhuzamosan valósulna meg. Figyelembe véve az elmúlt évek növekvő fővárosi albérlet árait, valamint a jelentős kollégiumi férőhelyhiányt, nagy igény mutatkozik a kollégiumi kapacitások bővítésére, így vitán felüli a kollégiumi infrastruktúra megújításának és bővítésének szükségessége, melyben eddig is egyetértés volt a kormány és a főváros között.
A Budapesti Diákváros és a Déli Városkapu Program az elmúlt évtizedek legjelentősebb városfejlesztése lehet, mely során a város szívéhez közeli, jó közlekedési lehetőségekkel (M5, 2-es villamos, Galvani híd) rendelkező terület újulhat meg és válhat a főváros egyik fontos központjává.
A Mesterterv a fenntarthatóságra, a zöld infrastruktúrára, a biodiverzitásra és az autómentes, közösségi közlekedést előnyben részesítő koncepcióra helyezte a hangsúlyt. A Csepel-sziget északi részén megépülhet Budapest egyik legnagyobb közparkja, míg a ráckevei Duna-ágon helyet kaphat egy új evezős pálya és az ehhez kapcsolódó sportlétesítmények.
A víz központi szerepet kapott a tervezés során, melynek célja a folyópart újraélesztése, így létrejöhet egy mesterséges félsziget is, melyet parkokból és vízfelületekből álló zöld gerincen lehet megközelíteni.
A kivitelezési munkák várhatóan 2023-2024 körül indulhatnak meg.
