Egy nemzetközi tervpályázaton második helyezést elért koncepció mutatja be, hogyan válhatna a Rákosrendező környéke élhető, zöld és összekapcsolt városrésszé. A terv a tájat, a vasutat és a közösségeket helyezi a középpontba.
Az ASTOC Architects and Planners, az Archikon és az RMP Stephan Lenzen Landschaftsarchitekten csapata egy olyan tervet álmodott meg, ahol a természet, a modern közlekedés és az emberközpontú építészet találkozik. A RákosPark nevű tervükkel második helyezést értek el a Rákosrendező Mesterterv kétfordulós nemzetközi tervpályázatán, kiemelkedve a 16 csapatos mezőnyből.
A terület karakterét alapvetően a táj és a vasúti infrastruktúra határozza meg. A tervezők ezeket nem akadályként, hanem lehetőségként kezelték. A koncepció a „város a parkban – park a városban” elv mentén szerveződik, ahol a meglévő észak-déli zöldfolyosók új alul- és felüljárókkal kapcsolódnak egymáshoz. A nyugati oldalon sűrűbb beépítés rajzolódik ki, míg keleten egy nyitottabb, lazább szerkezet illeszkedik a környező városszövethez.
A terv három alappillére a zöld környezet, az okos mobilitás és a kompakt, vegyes funkciójú városrészek – írja az Építészfórum. Ez a hármas egység egy olyan stabil keretet ad, ahol az épített környezet és a sokszínű zöldfelületek kölcsönösen erősítik egymást. A rendszer rugalmasan alkalmazkodik a jövő társadalmi, környezeti és technológiai változásaihoz is, miközben a terület történelmi rétegeire épít.
A táj, mint szervezőerő
A RákosPark elsődleges szervező eleme a táj. A meglévő közterületek – mint a Városliget, a Rákos-patak és a vasút menti zöldsávok – egy összefüggő kék-zöld hálózattá állnak össze. Egy hangsúlyos észak-déli tengely köti majd össze Budapest történelmi központját, az Andrássy út és a Városliget irányából, a tervezési területtel. Ezt a kapcsolatot új alul- és felüljárók, valamint kerékpáros utak erősítik.
Nyugaton egy új zöldfolyosó teremt kapcsolatot a Nyugati pályaudvar felé. A kelet- nyugati zöld tengelyek a revitalizált Rákos-patak mentén a vasút két oldalát kötik össze. Ezek a folyosók nemcsak az ökológiai folytonosságot biztosítják, de átjárhatóvá is teszik a zöldfelületeket az egész területen. Hosszabb távon a rendszer észak felé, a Szilas-patak és a külső zöldterületek irányába is bővíthető.
A mobilitás, mint összekötő kapocs
A mobilitás szíve a vasúti infrastruktúra, ami itt nem elválasztó elem, hanem a terület szervező gerince. A vasúti folyosóra kompakt, „5 perces városrészek” fűződnek fel. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi funkciók – lakhatás, munka, szolgáltatások és rekreáció – gyalogosan és kerékpárral is könnyen elérhetőek. A gépjárműforgalom szerepe tudatosan csökken, a hangsúly a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedési rendszereken van. Az új mobilitási csomópontok tovább erősítik a terület integráltságát a város vérkeringésébe.
Közösségek a zöldben
A kompakt, vegyes használatú városrészek szorosan együttműködnek a parkokkal és a fenntartható közlekedési hálózattal. A fejlesztés középpontjában a társadalmilag sokszínű lakhatás áll, elérhető közösségi funkciókkal és környezettudatos energiarendszerekkel. A klímaadaptív tervezés biztosítja, hogy a RákosPark Budapest jövőképe szerint élhető, fenntartható és esélyegyenlő városrésszé váljon.
A koncepció három fő üzenete:
- Zöldbe: Az összefüggő zöld- és kék-infrastruktúra egy természetközeli, klímareziliens városnegyedet hoz létre.
- Kapcsolt: A vasúti infrastruktúra és az új közlekedési kapcsolatok erős hálózatot alkotnak, ami a RákosParkot a város szövetébe kapcsolja.
- Közösségek: A megfizethető lakások, a közösségi terek és a gyalogosan elérhető szolgáltatások befogadó és élénk környezetet teremtenek.
A szakmai zsűri értékelése
A zárójelentésben a bírálóbizottság kiemelten méltatta a tervet. Így nyilatkoztak: „A pályamű a teljes mezőny egyik legerősebb és legkiegyensúlyozottabb javaslata. Magas urbanisztikai, tájépítészeti és tervezési minőséget mutat, összességében jól szervezett, élhető és fenntartható városrész kialakítását vetíti elő.”
A zsűri kiemelte a nagyvonalú térszerkezetet, ahol a közparkok adják a szervező erőt. A tömbstruktúrák barátságos léptékűek, és helyreállítják a városszövet folytonosságát. A lakáskínálat széles skálát fed le, a piaci, megfizethető és alternatív lakhatás keveréke változatos társadalmi összetételt tesz lehetővé, bár megjegyezték, hogy a nagyobb családok számára alkalmas lakások aránya alacsonyabb a kívánatosnál.
A tájépítészeti megoldások magas minőséget képviselnek, a rekreációs funkciók gazdagok, a csapadékvíz-kezelés pedig ígéretes, szivacsváros-elvű, decentralizált rendszerként jelenik meg. Fenntarthatósági szempontból a terv ambiciózus elemekre épít: megújuló energiaforrásokra, geotermikus hőhasznosításra, napelemekre és decentralizált energetikai rendszerekre. A bírálóbizottság a pályamű vitathatatlan eredményeit II. díjjal ismerte el.
A teljes Zárójelentés és a leadott tablók a pályázat honlapján elérhetőek.
