„Klimatikus vészhelyzet lesz a nyáron” – írta Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész Facebook-bejegyzésében, amelyben a tartós szárazság, a hőség és a városi környezet kiszáradásának problémájára hívta fel a figyelmet. Bardóczi szerint a közelgő nyári hőség különösen a frissen ültetett fákat veszélyezteti, miközben a csapadékhiány és a felmelegedő városi környezet együtt nehezíti a növényállomány fenntartását. Akár minden idők legpusztítóbb nyara is jöhet a fővárosban, ezért a meglévő fák megmentése fontosabb lehet, mint az új ültetések.
A főtájépítész szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a városi talaj egyre szárazabb, miközben a hosszabb csapadékmentes periódusok jelentősen megterhelik a fákat és más növényeket. A sűrűn beépített városi területeken a burkolt felületek felmelegedése tovább erősíti ezt a hatást, különösen azokban a városrészekben, ahol kevés az árnyékot adó növényzet.
“A faültetésben kísérleteztünk szerkezeti talajokkal, amit Stockholm Faültetési Rendszerként ír le a szakma. A klímaváltozáskori zöldfelületgazdálkodás a feje tetejére állította az eddigi hagyományos zöldfelületüzemeltetési elveket, először értetlenséget szültek a kezdeményezéseink, majd követőket. A helyzet új és újabb – a túlélést, az alkalmazkodást – jelentő eljárások kidolgozására, állandó kísérletezésre ösztönöz bennünket.”
Az elkövetkező nyarak során egyre fontosabb szerepet kapnak azok a megoldásoknak, amelyek képesek mérsékelni a hőterhelést és javítani a városi környezet állapotát. Ide tartozik a csapadékvíz helyben tartása, a zöldfelületek állapotának megőrzése és a városi növényzet ellenállóbbá tétele a szélsőségesebb nyári időjárással szemben.
A FŐKERT és a Főváros közös műhelyében új faültetési protokoll született meg, aminek egyik részeleme, hogy mi és mekkora mennyiségben kerül be az ültetőgödörbe. Szerkezeti talaj, olyan anyag, ami levegősebbé, vízet megtartóbbá, tápanyagban gazdagabbá, és nagyobbá, szélesebbé teszi az ültetőhelyet, javítja a talajt.
“Ez lesz a Budapest Faültetési Rendszer, ahol a fiatal fáknak esélye van az aszály átvészelésére, a tápanyagfelvételre, a levegősebb, kevésbé tömörödödött élőhelyre és a közvetlen környezetükben a talajtakarásra.” – írja Bardóczi, aki szerint csak a civilek és a felelős vállalatok erejével lehet tompítani a nyáron várható klimatikus vészhelyzeten.
A Telex rámutatott, hogy míg átlagosan 40 mm csapadék esik áprilisban, idén ez mindössze 4 milliméter volt, tehát a szokásos mennyiség mindössze tizede hullott le országos átlagban. Kijelenthető, hogy
ez volt az egyik legszárazabb április 1901 óta.
A csapadékhiány már a folyóinkon is meglátszik, a Dunában előbukkant az Ínség-szikla is, ami akkor bukkan elő, ha a vízállás a 95 centimétert sem éri el.
