A kormány hivatalosan is kezdeményezte a projektet övező titkosítás feloldását. A miniszter pénteken egyeztetett a kínai nagykövettel, mivel a döntéshez Peking hozzájárulása is szükséges.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szombaton a közösségi oldalán jelentette be a hírt. Hozzátette: Magyarország önmagában nem dönthet a dokumentumok nyilvánosságra hozásáról. Mivel a beruházás kétoldalú államközi megállapodás alapján valósul meg, elengedhetetlen a kínai fél beleegyezése is.
A miniszter éppen ezért pénteken személyesen találkozott Gong Taóval, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetével. A megbeszélés egyik kiemelt témája a vasútvonal jelenlegi állapota és a titkosítás kérdése volt. Vitézy hangsúlyozta: számítanak a kínai együttműködésre.
A beruházás gyakorlatilag a végéhez közeledik. A tehervonatok már használják az új pályát, a személyszállítás azonban még nem indulhatott el. Ennek oka, hogy a vonatbefolyásoló rendszer tesztelése továbbra is zajlik. Ez a biztonsági rendszer kulcsszerepet játszik: felügyeli a szerelvények sebességét és megelőzi a baleseteket.
A miniszter közlése szerint a kínai féllel egyetértettek abban, hogy a legfontosabb közös cél a személyszállítás mielőbbi elindítása. Erre azonban kizárólag azután kerülhet sor, hogy minden hazai és európai biztonsági előírás teljesült, és a tesztek sikeresen lezárultak.
De miért is titkosították a szerződéseket? Az Országgyűlés még 2020-ban, az Orbán Viktor vezette kormány kezdeményezésére fogadott el egy törvényt, amely tíz évre titkosította a beruházással kapcsolatos dokumentumokat és a kínai hitelszerződés részleteit. A döntést akkor azzal indokolták, hogy a nyilvánosság veszélyeztethetné az állam külgazdasági és külpolitikai érdekeit.
Ha a most kezdeményezett eljárás sikerrel jár, még a tízéves határidő lejárta előtt nyilvánosságra kerülhetnek a dokumentumok.
