Több mint három kilométer hosszan, a Hengermalom út és a Hosszúréti-patak között húzódna az a modern parti sáv, amely egyszerre szolgálná a kikapcsolódást, a sportot és a közösségi életet. A beruházás a kerület egyik legnagyobb zöldfelületi fejlesztése lehet.
Az elképzelések középpontjában egy olyan vízparti zóna kialakítása áll, amely a pihenés, a testmozgás és a társasági események találkozási pontjaként funkcionál. A folyó menti szakaszon három fő létesítmény kap helyet: egy vadonatúj sétatér, kerékpáros útvonalak és futásra alkalmas pályák. A fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a jelenlegi, természetes állapotú zöldterületek védelmére és kiterjesztésére, valamint pihenőzónákat, sportolásra és közösségi programokra szolgáló tereket is létrehoznak. A projekt révén a partszakasz elérhetősége és bejárhatósága is számottevően javul – olvasható a Portfolion.
A beruházás helyszíne a XI. kerület Duna-parti sávja, amely a Hengermalom út és a Hosszúréti-patak között húzódik, nagyjából 3,57 kilométer hosszan és 20,5 hektáron terül el. A megbízó Újbuda önkormányzata, a pénzügyi hátteret a Metrodom Duna Bravo Kft. biztosítja, a tervezési feladatokat pedig az Open Air Design Kft. látja el.
Ez a koncepció szolgál majd a későbbi hatósági engedélyezési és kiviteli fázisok kiindulópontjaként. A soron következő szakaszban a műszaki részletek és a vizuális arculat kidolgozása, valamint a szükséges hatósági, tulajdonosi és szakértői egyeztetések lebonyolítása vár.
A jelenlegi előrejelzések alapján a sétány kivitelezése több lépcsőben, körülbelül 3–8 éves időtávlatban valósulhat meg, az állam, a Fővárosi Önkormányzat és a környékbeli ingatlanfejlesztők összefogásával.
A környék múltját alapvetően a Duna szabályozása és a kelenföldi ipari negyed létrejötte formálta. A beavatkozások előtt a folyó széles, mocsaras-lápos vidéket táplált, innen származik a Lágymányos név is. Az 1838-as pusztító árvíz után kezdődtek meg a folyamszabályozási munkálatok, és 1870–1876 között egy párhuzammű építésével fokozatosan feltöltötték a partot.
A huszadik század első felében a térségben intenzív iparosodás zajlott. Olyan létesítmények telepedtek itt meg, mint a Budai Hengermalom, a Kelenföldi Hőerőmű, továbbá kábel-, gép- és hidrogéngyárak, a Duna-parton pedig kiterjedt ipari vágányhálózat épült ki.
A rendszerváltás után ezek a termelőüzemek sorra bezártak, a terület rozsdaövezetté alakult. Az elhagyatott ipari telkeken és a részben üresen álló, védett épületek szomszédságában új városfejlesztési és ingatlanprojektek vették kezdetüket. Napjaink legnagyobb feladata az ipari múlt, a kortárs városi beruházások és a Duna-parti szabadidős tevékenységek összeegyeztetése, valamint a partszakasz új arculatának megteremtése.
A tervezéssel érintett területen országos szintű műemléki védelem alatt álló épület nincs. A Budai Hengermalom és a hozzá tartozó siló azonban kerületi védettséget élvez, a terület egy része Natura 2000 besorolású Duna-meder ingatlanokat is magában foglal. Emellett a SunDell fejlesztési övezetében lévő téglaépület fővárosi oltalom alatt áll, amelynek megőrzése és új rendeltetéshez igazodó átépítése szerepel a tervekben.
Képek forrása: Koncepcióterv. Újbuda
