A nyüzsgő, emberléptékű utcák nem a véletlen művei. Egy friss kutatás feltárja, milyen közösség-vezérelt szempontok alapján teremthetünk valóban élhető városközpontokat, ahol a terek és az utcák élettel telnek meg.
Szerdahelyi-Németh Klára PhD írását az Építészfórum közölte, amit változtatás nélkül publikálunk.
Önkormányzatokban végzett településfejlesztő munka során fordult a figyelmem az élhető városközponti területek felé. Folyamatosan merültek fel a kérdések, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy a városközponti területek, utcák jelenlegi működésében és a településkép állapotában számottevő javulást lehessen elérni. Hogyan válhatnának ezen területek élhetőbbé a helyi lakosság számára? Ezek a kérdések vezettek, amikor doktori kutatás[1] során a fejlesztési gyakorlat földszinti zónát fókuszba helyező példáit vizsgáltam, illetve nemzetközi kutatásokat összegezve kerestem a megfelelő, hazai környezetre érvényes válaszokat. A kutatás során létrejött az a szempont- és kritériumrendszer, amelyre épülő fejlesztési folyamat élhető városközponti területek és utcák létrejöttét segítheti elő. Az írás célja, hogy az élhető földszinti zónáról a kutatás eredményeként létrejött szempontrendszert közérthetően bemutassa és egyben ösztönözze az eredmények szakmai gyakorlatban történő használatát: városközponti területek, utcák megújításánál, illetve új beépítések létesítésénél egyaránt segítse a színvonalas földszinti zóna létrejöttét[2] továbbá hangsúlyozza a közösségi részvétel fontosságát.
Mit értünk földszinti zóna megnevezés alatt a városban?
Az urbanisztika tudománya és gyakorlata, illetve a társtudományok[3] egyaránt foglalkoznak a földszinti zónával, mely komplex megközelítést igényel, hiszen az élő városi szövet része, organikus folyamatok és tervezett beavatkozások következtében állandó változás alatt áll. A szakirodalmi kutatást posztmodern városépítészeti kritikusoktól induló szemléletre alapoztam, hiszen ez a kritikai megközelítés, amely az élhető, emberi léptékű földszinti zóna fontosságára először felhívja a figyelmet: azzal támadja a modernizmust, hogy az utcák és terek évezredeken át kialakult hagyományát szétrombolta, ezzel veszélyeztetve történeti településeink örökségét.
A modernizmus kritikáját megfogalmazó gondolkodók a házak közötti teret és a társadalom térhasználati mintáit állítják fókuszba. Számunkra ez a korszak meghatározó, hiszen a tradicionálisan kialakult településközpont értékeit, az élettel teli urbánus földszintet méltató művek[4], máig a szakmai diskurzus alapját képezik.
Az élhetőség fontos indikátora a jól működő földszinti zóna az épületek és az őket szegélyező szabadterek mentén. Az urbánus földszint az épület és az utca találkozásánál jön létre: egy részét az épület földszintjén található, a közterületre nyíló félnyilvános helyiségek képezik, hozzátartozik az épület homlokzata, a kapu, a bejárat, a portál külső megjelenése, az épület előtti járdaszakasz, a teraszok és a zöldfelületek egyaránt. Ez az átmeneti filtertér – szegély –, részben közterület, részben a nyilvánosság számára korlátozottan bejárható belső tér, amely városi léptékben és működésében együtt értelmezendő. (Szerdahelyi–Németh, 2020, p. 141) A földszinti zóna egy komplex működési rendszer. Itt sűrűsödik össze a város társadalmi, gazdasági és térbeli dinamikája. Amennyiben ez a zóna passzív, az élettér beszűkül, amikor aktív, az élet intenzitása érzékelhetővé válik.
A városi földszint definíciója (Szerdahelyi–Németh, 2022, p. 23)
Módszertan
A doktori kutatás egyik célja az volt, hogy szempontrendszert alakítson ki az élhető városi földszinti zóna ismérveiről. A szakirodalmi feltárásnál fontos szempontként szerepelt, hogy a városi földszint ismérvei térelméleti, térhasználati és térmenedzsment szempontokat tartalmazzanak. A szakirodalmi feltárás az alábbi kulcsszavakkal történő kereséssel történt: „városi földszint”, „élhető városközpont”, „élhető utcák”, „közterület-megújítás”, „sétálható város”, „kereskedelem”, „főutca”. Az idézett, 2010 utáni kutatások tudományos és gyakorlatban működő városfejlesztő műhelyekhez egyaránt köthetők, tudományos folyóiratokban vagy szakkönyvekben jelentek meg. A rendszer hét kortárs kutatásra[5] épül, melyek tartalma térelméleti, térhasználati és térmenedzsment tényezők alapján a környék, utca és épület léptékében csoportosításra került. Végül a szakirodalmi szintézis során kialakított rendszert a kutatás szakértői kérdőív és interjúk során a hazai viszonyoknak megfelelő formában véglegesítette.
A különböző kutatásokban szereplő élhetőségi kritériumok csoportosítása a következő szempontok alapján történt: A térelméleti ismérvek közé kerültek a tér fizikai tulajdonságaira vonatkozó ismérvek: a tér pozícióját meghatározó jellemzők, térkapcsolati jellemzők, a fizikai környezetet meghatározó jellemzők, a külső és belső tér fizikai tulajdonságai. A csoportosításban térhasználati jellemzők közé kerültek a tér használatával összefüggő ismérvek, a földszinti fél-privát- és közösségi használatú terekben jelenlévő, térhasználathoz köthető funkcionális jellemzők. Míg a térmenedzsment ismérvek közé kerültek a városi földszint működtetéséhez és fenntartásához köthető szervezeti tényezők, szereplők, struktúrák és jellemzőik.
A különböző csoporttípusokba sorolt jellemzők között nem húzódik éles határvonal. A felállított módszertan a különböző felépítésű és jellemzőkkel bíró, élhetőségi ismérvekről készült kutatások összegzését segíti. A létrehozott mátrix különböző, a városi összefüggések megértését segítő léptékekben a városi „környék”, az „utca” és az „épület” léptékében tárja fel a városi földszint élhetőségének térelméleti, térhasználati és térmenedzsment paramétereit.
A kutatás során készült szakértői interjúhoz és szakértői kérdőívekhez a szerző és társai által[6] fejlesztett online felület szolgált közösségi részvételi eszközként. A PPGIS (Public Participatory GIS) hely alapú online kérdőív alkalmas a helyi lakosság elérésére, helyhez kötődő információk gyűjtésére. Az online felület, a www.kozossegitervezes.hu címen elérhető, 2020-ban azzal a céllal jött létre, hogy segítse a helyi lakosság véleményének kikérését önkormányzatok, tervezők, megbízók által vezérelt fejlesztési folyamat, terv, stratégia, kutatás vagy közterület-megújítás folyamata során.[7] A felületen egy-egy projekt számára külön online oldal és kérdőív indítható. A hely alapú online kérdőív alkalmas komplex programokat alátámasztó közösségi adatgyűjtésre, illetve fejlesztési programokhoz kapcsolódó közösségi részvételhez használható. (Szerdahelyi-Németh, 2022, p. 34.)
Környék léptéke
A környék lehatárolása többféleképpen történhet: kiindulhat a megújítandó utca gyalogosan közvetlenül elérhető (kb. 300 méterig terjedő) környezetéből, illetve, ha környékrevitalizáció a cél, akkor a fókuszterülethez képest egy tágabb (kb. 300 méteres környezet) mutatóit vizsgáljuk ebben a léptékben. A földszinti zóna működését alapvetően befolyásolja a városon belüli pozíció. A megfelelő beépítési sűrűség és a vegyes funkciójú, kompakt területhasználat jelölik ki azon területeket, melyeknél releváns a földszinti zóna rétegeit, szerteágazó tulajdonságait érintő vizsgálat. A központi elhelyezkedés, a közlekedési hálózatok minősége meghatározzák, hogy kik és milyen intenzitással érik el a területet. A zöldinfrastruktúrához való kapcsolódás szintén kulcstényező. A közeli zöldterületek elérhetősége, látogatottsága, használati módja nemcsak rekreációs kérdés, hanem a megfelelő mikroklíma és a térhasználati sokszínűség alapja. A közbiztonság megléte, a biztonságos terek kialakításának alapkövetelményei nem hagyhatók figyelmen kívül. A jól működő környékhez szükséges, hogy legyen olyan helyi lakosság, aki használja a földszinti zónát. A környék helyiségeiben működő vállalkozások sikeréhez a helyi lakosság tevékeny jelenléte és vásárlóereje fontos tényező. A lakosság helyidentitásából és helykötődéséből fakadó térhasználata nagyban hozzájárul egy-egy környék karakteréhez, otthonosságához. A sikeres működéshez a hosszú távú, stratégiai gondolkodás, a partneri hálózatok és a tudatos városüzemeltetés jelenléte meghatározó.
Utca léptéke – A térélmény, használhatóság és menedzsment dimenzió
A gyalogosbarát, sétálásra késztető tér alapfeltétele a megfelelő járdaminőség, a biztonságos átkelési lehetőség az utca két oldala között és az akadálymentesség. A kérdés nem csupán az, hogy lehet-e sétálni, hanem hogy van-e, ami lassításra, megállásra ösztönzi az embert. A térarányok és a „kültéri nappali” érzete az emberi léptékből fakadó követelmény, ahol a minőségi, környezethez illeszkedő szabadtérépítészet és a megfelelő alapinfrastruktúra befolyásolják a térérzetet és az utca működését. A komfort – árnyékolás, zajcsillapítás, szélvédelem – a tartózkodás és a megfelelő klíma alapfeltétele. A fásítás és a zöldfelületek minőségi és mennyiségi megléte elengedhetetlen. A forgalomcsillapítás jelenléte, a gyalogosok és kerékpárosok prioritása, valamint a parkolás és a gyalogosfelületek közötti egyensúly alapvetően befolyásolják az utca élhetőségét. Az aktív, sűrű bejárati ritmussal rendelkező földszinti helyiségsor (min. 10 bejárat 100 méternyi homlokzaton), a leülési lehetőség és a több korosztály számára nyitott használati formák növelik a földszinti zóna vitalitását. Az utca működésének gazdasági és menedzsment-háttere: a változatos bérlői mix, a helyi és nemzetközi szereplők egyensúlya, az összehangolt nyitvatartási időszak időben is kiterjeszti az utca térhasználati aktivitását.
Épület léptéke – az 5 km/h-s város
Az épület léptékében a földszinti zóna az a sáv, amelyet a gyalogos 5 km/h-s tempóban érzékel, ezért a részletek minősége meghatározó. A karakteres, tagolt homlokzatok, az egymás mellett megjelenő kisebb helyiségek ritmusa és a minőségi anyaghasználat emberközelivé teszik az épületet. Az aktív és átlátható földszinti homlokzat vizuális kapcsolatot teremt külső és a belső tér között. A földszinti helyiségek megfelelő belmagassága lehetővé teszi a rugalmas használatot. A minőségi jelzések és feliratok amellett, hogy segítik a tájékozódást és informálnak, a településarculatot meghatározó tényezők. A szociábilis humán zóna – teraszok, átmeneti terek, épületek bejárati zónájának emberi léptékű, otthonos kialakítása segíti a humán zónában a társas interakciók létrejöttét. Az épület működésének fenntartásában a közös képviselet minősége nem elhanyagolható tényező: a menedzsment közvetlen hatással van a földszinti zóna állapotára.
Összegzés
A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy konkrét ismérvekben, kortárs kutatások alapján összegzi a földszinti zóna élhetőségének kritériumait. A kidolgozott módszertan alapján a doktori kutatás részeként elkészült a Bartók Béla út és környezetének helyi közösségek részvételével történő vizsgálata. A szempontrendszer alapján meglévő területeken vizsgálhatóvá válik a földszinti zóna élhetősége.[8] Új beépítéseknél, élhető városi területek létesítésénél, közösségi részvételi folyamatoknál vagy fejlesztési javaslatok megfogalmazásánál hasznos útmutatóként szolgálhat. Mivel a város élhetősége szemmagasságban dől el, a földszinti zóna tudatos, strukturált vizsgálata, tervezése és fejlesztése nem részletkérdés, hanem stratégiai jelentőségű feladat.
Szerdahelyi-Németh Klára PhD
