Bemutatta új, idegenbeli mezét a Ferencvárosi Torna Club. A legnépszerűbb magyar egyesület új szerelése lokálpatrióta jegyeket visel magán – írja a hely.hu.
Az új mezek Ferencváros egyik legimpozánsabb épületének tetejét idézi. A klub úgy fogalmazott:
„A dizájn legkülönlegesebb eleme a dombornyomott mintázat, amelyet a ferencvárosi Iparművészeti Múzeum ikonikus Zsolnay-tetőzete ihletett. Az új szerelés mély, zöld tónusú fekete alapszínét arany részletek egészítik ki, letisztult, karakteres megjelenést adva a meznek.”
2026-ban lesz 130 éve, hogy átadták Lechner Ödön és Pártos Gyula Üllői úti palotáját, így az épület szinte egyidős a három évvel később, 1899-ben alapított Ferencvárosi Torna Clubbal.
Az Iparművészeti Múzeumot 1872-ben alapították, az európában egyedi gyűjtemény, amelyhez hasonló csak Londonban és Bécsben volt, eleinte a Nemzeti Múzeumban, majd az Andrássy úti Régi Műcsarnokban kapott helyet, saját palotája csak az 1890-es években épült fel.
1890-ben pályázatot írtak ki az új múzeum és iskola tervezésére. A nyertes pályamű különös címet kapott: „Keletre magyar!” A tervet Lechner Ödön és Pártos Gyula készítette.
Lechner akkoriban már régóta foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy létezhet-e önálló magyar építészeti stílus. Úgy gondolta, hogy a magyar formanyelv nem más országok történelmi stílusainak másolásából születhet meg, hanem saját motívumokból, népművészeti mintákból és keleti hatásokból.
Az Iparművészeti Múzeum lett ennek az elképzelésnek az egyik legfontosabb megvalósulása.
A múzeum minden részletében különlegesnek számított. Már kívülről is teljesen eltért a korabeli budapesti középületektől. A zöldes-sárga Zsolnay-cserepekkel borított tető, a színes kupola, a kerámiadíszek és a hullámzó homlokzati formák inkább egy keleti palotára emlékeztettek, mint egy hagyományos múzeumra. Belül pedig még látványosabb világ fogadta a látogatókat. A Zsolnay-gyár nemcsak a külső kerámiaburkolatot készítette el, hanem az épület számos díszítőelemét is.
A hely.hu egy különösen szép ferencvárosi csavarra is felhívja a figyelmet: Az Iparművészeti Múzeumnak nemcsak Üllői úti homlokzata van: egyik szárnya a Hőgyes Endre utcára néz. Ugyanebben az utcában, a 11-es szám alatt áll az úgynevezett Springer-ház.
Az 1900-ban épült bérházat abban az évben vásárolta meg dr. Springer Ferenc ügyvéd, a Ferencvárosi Torna Club alapító elnöke, aki családjával itt élt. A ház története később is összefonódott a Springer családdal és az FTC-vel, és az épületen ma emléktábla őrzi a klubalapító nevét, nem kell különösebben nagy fantázia, ahhoz, hogy kijelentsük a neves ügyvéd és klubelnök házvásárlásában szerepet játszhatott, hogy az utca végén egy ilyen gyönyörű épületet emeltek azelőtt 4 évvel.
Vagyis a Fradi új mezének ihletője és a klub alapítójának otthona ugyanannak a belső-ferencvárosi utcának a történetéhez tartozik. Ennél közvetlenebb kapcsolatot aligha lehetne rajzolni a kerület építészete és sporttörténete közé.
A Fradi új szerelése ezért nem egyszerűen egy régi épület mintáját másolja. Azt mutatja meg, hogy egy futballklub identitása nem áll meg a stadion falainál. Beletartozik a kerület, az Üllői út, a Springer-ház, Lechner színes palotája és az a Zsolnay-kerámia is, amely több mint egy évszázada emeli a kerület fényét, miközben a Fradi pedig világhírűvé tette Ferencvárost.
