Újra megkezdte működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, amely a kormány és Budapest közös fórumaként a fővárost és az agglomerációt érintő nagy fejlesztések összehangolásával foglalkozik. Az újjászervezett testület első ülésén már Budapest pénzügyi helyzete, a közösségi közlekedés átalakítása, az utak fenntartása, a parkolás és a fővárosi beruházások új rendszere is napirendre került.
A mostani tanács történelmi előképe egészen a 19. századig vezethető vissza. Az 1870-ben létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa még Pest, Buda és Óbuda egyesítése előtt kezdte meg működését, és később meghatározó szerepet játszott a modern Budapest kialakításában. Létrehozása Andrássy Gyula nevéhez kötődik, egyik legismertebb vezetője pedig báró Podmaniczky Frigyes volt. Működésének időszakában valósult meg vagy indult el többek között az Andrássy út, a Nagykörút és a Duna-partok rendezése.
A történelmi szervezet 1948-ban megszűnt. A kormány és a főváros 2018-ban Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa néven hozott létre ismét közös fejlesztéspolitikai fórumot, amely azonban az elmúlt években gyakorlatilag inaktívvá vált. A most elfogadott szabályozás ezt a testületet éleszti újjá, miközben a konstrukció kialakításánál ismét tudatosan visszanyúlnak a Fővárosi Közmunkák Tanácsának történelmi modelljéhez.
Az újjászervezett FKT tíztagú, öt tagját a kormány, öt tagját a főváros adja. A tanácsban a Budapest jövőjét meghatározó jelentős fejlesztésekről a két oldalnak közösen kell megállapodnia.
Ezekről tárgyaltak az FKT első ülésén:
- Budapest 120 milliárd forintos egyszeri állami támogatást kap, amelyből a főváros fennálló tartozásait és kötelezettségeit rendezhetik.
- Érdemben csökkentenék Budapest jövő évi szolidaritási hozzájárulását, hogy kiszámíthatóbbá váljon a főváros költségvetése.
- Átalakítanák Budapest működésének és finanszírozásának rendszerét, hogy a jelenlegi költségvetési hiány ne termelődjön újra évről évre.
- Új alapokra helyeznék Budapest és az agglomeráció közösségi közlekedését. Egységesebb szervezést és összehangoltabb szolgáltatásokat alakítanának ki, a finanszírozást pedig 50-50 százalékban osztanák meg az állam és a főváros között.
- Regionális közlekedési térséget hoznának létre, amely Budapestet és az agglomeráció közlekedési rendszerét szorosabban összekapcsolná.
- Tartós finanszírozási forrást teremtenének a budapesti utak felújítására és karbantartására, hogy ezek ne kizárólag az aktuális költségvetési lehetőségektől függjenek.
- Egységesítenék és fővárosi szintre emelnék Budapest parkolási rendszerét. Ez a terv már az ülés előtt komoly konfliktust okozott, több kerületi polgármester ugyanis attól tart, hogy a változtatással jelentős parkolási bevételeket veszíthetnek el a kerületek.
- Egységesebb rendszerben valósítanák meg a budapesti közlekedési és közterületi beruházásokat, hogy az állami és fővárosi fejlesztéseket összehangoltabban készítsék elő és hajtsák végre.
Az FKT újjáélesztése így nem egyszerűen egy újabb egyeztető fórum létrehozását jelenti. A cél egy olyan állandó rendszer kialakítása, amelyben a kormány és a főváros közösen hangolja össze Budapest legfontosabb fejlesztési és közlekedési ügyeit. Az első ülésen szereplő témák alapján a tanács hatásköre a következő időszakban a főváros működésének számos területét érintheti.
Ide kattintva állítsd be, hogy a Google kereső elöl mutassa a BPhirek.hu-s találatokat.
