Az újjászületett ékszerdoboz: Ilyen lett a St. Regis Budapest az északi Klotild-palotában

Az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél álló ikonikus északi Klotild-palota hosszú évek után végre új fényben pompázik, amelyben a St. Regis Hotel fogadja a vendégeket.

Az Erzsébet-híd pesti hídfőjét kapuként ölelő két tornyos palota északi épülete hosszú idő után végre kibújt az állványok mögül, és ismét megnyitotta kapuit. A párizsi 4BI által lefektetett koncepció mentén a DVM Group és a MAN Enterprise közös munkájával olyan szálloda született, ahol a luxus és a funkcionalitás tökéletes összhangja a St. Regis márka egyedülálló örökségéhez méltó.

A Klotild-paloták már születésük pillanatától fogva a nagyvárosi ingatlanfejlesztés szülöttei. A 19. század végén az ifjú Budapest a robbanásszerű fejlődés lázában égett. Ennek egyik sarokköve volt az Erzsébet-híd megépítése, amihez azonban útban volt a fél pesti Belváros. 1894-től rohamtempóban bontották el a régi Városházát a barokk és klasszicista palotákkal együtt. Mai szemmel barbár pusztításnak tűnik, amit a városatyák akkoriban egyáltalán nem éreztek bűnnek. Csak olyan romantikus lelkek sóhajtoztak a régi Pest után, mint Krúdy Gyula, aki így írt: „Ott keringőzött a napfénnyel a dunai szél; ragyogtak az állomáson a bérkocsik, amelyekből az imént szálltak ki a szarvaslábú grófnék; tiszta ruházatú öreg nyugdíjasok üldögéltek a padokon…”

A dózerolás után egyedül a Belvárosi Nagyboldogasszony-templom maradt árván a területen, így a pesti hídfőt nagyvároshoz méltó keretbe kellett foglalni. A megoldás a környezetük fölé magasodó, impozáns ikerpaloták lettek, amelyek telkeit Klotild főhercegnő, József főherceg felesége vásárolta meg – innen a név. A palotákat Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte, ugyanaz a páros, akik a Budavári Palota területén is dolgoztak a főhercegi családnak. Az ő munkájuk nyomán született meg az a gazdag századfordulós díszítés, ami most, a felújítás után ismét együtt él a legkorszerűbb kényelemmel.

Fotók: St. Regis Hotel