Bár egyre több jó példa mutatja, hogyan lehet a lakókat bevonni a városi terek alakításába, a valódi közösségi tervezés továbbra is gyerekcipőben jár hazánkban. A legtöbb nagyberuházás felülről vezérelt, de a belső udvarok és a közösségi kertek megmutatják, milyen irányba érdemes elmozdulni. – A Portfolio részletesen foglalkozott a témával.
Április 30-án Győrben a Terasz Csoport Egyesület egy előadás keretében mutatta be 2020-as Vízió tanulmányát, amely a város jövőképét igyekezett felvázolni. Bár az elképzelésből kevés valósult meg, a hallgatóság hasznos észrevételeket tett. Többek között megfogalmazódott, hogy Magyarországon még mindig nem működik hatékonyan a közösségi tervezés. Ebből a felvetésből kiindulva nézzük meg, hol tart ma ez a terület itthon.
Győrben a közösségi tervezés inkább a „puhább” programokhoz kapcsolódik. Gondoljunk itt szociális vagy közösségfejlesztési projektekre, nem pedig látványos közterületi átalakításokra. A nagyobb városfejlesztési beruházások többsége továbbra is felülről vezérelt, top-down módon valósul meg. Ugyanakkor a 2010 és 2015 között zajló Győr-Újváros szociális városrehabilitációs programja jól mutatja, hogy az EU-s programok keretében a részvételiség elvárásként jelenik meg. Ezekben a projektekben valódi bevonási gyakorlatok is kialakulhatnak. A város honlapján egyre több kisebb beruházás előtt kérik ki a lakók véleményét.
A közösségi tervezés kézzelfogható eredményeit jól szemlélteti tíz jó példa, amelyek különböző léptékben mutatják meg, hogyan járulhat hozzá a közösségi bevonás egy élhetőbb, a helyi igényekre jobban reagáló városi környezet kialakításához. A jó gyakorlatok jórészt a fővárosból származnak, de Pécs és Szeged esetében is megjelent már a lakosság bevonása a fejlesztések során.
A város rejtett terei, avagy a belső udvarok
A belső udvarok különleges helyet foglalnak el a városi szövetben. Az épületek, amelyek otthont adnak ezeknek az udvaroknak, többnyire magántulajdonban vannak. Mégis, a legtöbb esetben megnyitották őket a lakosság előtt, és ma már kisebb üzletek, éttermek, kávézók is helyet kapnak bennük.
Ilyen, több mint százéves gangos társasházak jelentős számban találhatók Budapest számos kerületében. De más hazai nagyvárosban, például Győr belvárosának szívében is felfedezhetjük ezeket a népszerű udvarokat.
Budapesten nagyjából húsz éve kezdődött el néhány udvar közösségi megújítása. A GANG csapat közreműködésével közösségi kerteket hoztak létre a házakban. A kertek kialakításában sokszor nemcsak az ott élők vettek részt, hanem önkéntesek, szakemberek, sőt néha más házak lakói is. A siker kulcsa az volt, hogy megtalálták azokat a lakókat, akik nemcsak vágytak egy szép udvarra, hanem szívesen tettek is érte. Ők lettek a fejlesztések mozgatórugói, akik a kezdetektől szívügyüknek tekintették a kertek létrehozását.
A tervezés során személyesen keresték meg a lakókat, és lakógyűléseken, szakemberek segítségével véglegesítették a terveket. A folyamat több héten keresztül tartott, mely során a szomszédok jobban megismerték egymást, és volt, ahol régi nézeteltérések is rendeződtek. A kertek fenntartásáért aztán maguk a lakók feleltek, ezért a kialakításnál fontos szempont volt, hogy könnyen karbantarthatóak legyenek.
A belső udvarok zöldítése nemcsak közösségépítő jellege miatt kiemelkedő, hanem a városi klíma javítása szempontjából is. Nem véletlen, hogy Graz városában, ahol szintén számos ilyen épület található, célul tűzték ki a növényzet arányának növelését. A város 2007-ben fogadta el zöldítési programját, a Grünes Netz Grazot, amelynek célja, hogy hálózatba kötve kapcsolja össze a város zöldfelületeit. Egy-egy udvar pontszerű zöldítése ugyanis önmagában nem elegendő a klíma javítására. Ehhez egy zöldhálózat létrehozása szükséges, amelyben a belső udvarok kiemelt szerepet tölthetnek be a hőszigethatás csökkentésében.
Közösségi kertek, mint a részvételi várostervezés mintaterei
Napjainkban a közösségi tervezés egyik legsikeresebb és leglátványosabb formáját Európa-szerte a közösségi kertek kialakítása jelenti. Ezek a kezdeményezések nem csupán városi zöldfelületeket hoznak létre. Erősítik a társadalmi kohéziót, a helyi identitást és a lakossági részvételt is. A kertek tervezése során a lakók gyakran már a kezdeti koncepcióalkotásba is bekapcsolódnak: közösen határozzák meg a funkciókat, a térhasználat módját és a fenntartás szabályait.
Nyugat-Európában különösen Berlin, Koppenhága és Amszterdam vált ismertté olyan részvételi alapú városi kertprogramokról, amelyek az alulról szerveződő kezdeményezéseket támogatják. Jó példa erre a berlini Prinzessinnengarten projekt, amely egy használaton kívüli terület újrahasznosítására épült, és mára a részvételi városfejlesztés nemzetközileg ismert mintaprojektjévé vált. A projekt különlegessége, hogy a kert kialakítása, működtetése és fejlesztése is folyamatos közösségi egyeztetés mellett történt.
A hazai szakirodalom szintén hangsúlyozza, hogy a városi közösségi kertek nem csupán rekreációs vagy élelmiszer-termelési funkciót töltenek be. A közösségi részvétel és az önszerveződés fontos színterei is. Bársony (2020) tanulmánya rámutat, hogy a magyarországi közösségi kertek a városi közjavak sajátos formáiként értelmezhetők. Itt a közösségi együttműködés, a megosztott felelősség és az alulról szerveződő kezdeményezések kiemelt szerepet kapnak. A kertek működése során a résztvevők közösen alakítják ki a használat szabályait, a tér működését és a közösségi normákat, ami erősíti a társadalmi kohéziót és a helyi identitást.
Fotó: Újpest Média
