Két éven át dolgozott egy vásárhelyi műhely azon a monumentális kovácsoltvas kapun, amely egykor a Budavári Palota északi homlokzatát díszítette. Ahogy arról a hodpress.hu is beszámolt, az eredeti kaput Jungfer Gyula készítette, és az 1902-es párizsi világkiállításon aranyérmet is nyert vele. A második világháború végén azonban a kapu megsérült, majd nyoma veszett, így az újjáépítés során szinte teljes egészében korabeli fényképek alapján kellett rekonstruálni.
A munkát a vásárhelyi Látványkapu Kft. végezte Szántó Gusztáv vezetésével. A rekonstrukció hat ember közel kétéves munkáját igényelte, ráadásul a szakembereknek egyetlen fennmaradt archív fotóból kellett visszaalkotniuk az eredeti formavilágot. A hodpressen olvasható beszámoló szerint az elemek nagy részét kézzel kovácsolták, a vastag acéllemezeket pedig csak magas hőmérsékleten lehetett formázni. A végleges alak kialakításához először vékonyabb anyagokból készítettek mintákat, majd ezek alapján alkották meg a monumentális szerkezetet.





A kapu mérete önmagában is különleges: csaknem négy méter széles és nyolc és fél méter magas, teljes tömege az üvegezéssel együtt eléri a 7,5 tonnát. A díszítés rendkívül gazdag, mintegy 270 különböző levélmotívum és kovácsolt elem található rajta. A munkát restaurátorokból, mérnökökből és művészettörténészekből álló szakmai zsűri folyamatosan ellenőrizte, a kész kaput pedig végül kifogás nélkül fogadták el.
A budavári palota északi homlokzatán található monumentális kocsibehajtó kapuja mellett ők készítik a mellette egykoron álló két gyalogkaput is, melyek a Dísz tér felőli homlokzaton voltak.
Bennünket is megdöbbentett, hogy egy ilyen gyönyörű, egyedi munkával bíztak meg bennünket. Annyira szívügyünkké vált a feladat, hogy kértük a Jóisten segítségét is ahhoz, hogy meg tudjuk alkotni ezt a kaput, mert nagyon sok olyan egyedi kihívást láttunk benne, amely szakmailag is különlegesnek számított – mondta Szántó Gusztáv díszműkovács, a vásárhelyi Látványkapu Kft. vezetője
A hódmezővásárhelyi cég korábban több műemléki restaurálásban is részt vett, köztük a vásárhelyi városháza kovácsoltvas elemeinek helyreállításában. A Budavári Palota kapuja azonban minden szempontból a legnagyobb és legösszetettebb munkájuknak számít. A tervek szerint a monumentális szerkezet az év végén kerülhet vissza eredeti helyére, amennyiben a budavári építkezések a tervek szerint haladnak.
Ez a kapu döntő részben kézi kovácsolással készült. Ez azért is egyedi, mert olyan vastag lemezekből áll, amelyeket csak forrón lehet alakítani. Ahhoz pedig, hogy kialakuljon a végleges forma, rendkívül sok előkészítő munkára volt szükség. Egy-egy elem terítékét külön meg kellett tervezni, miközben az egész kaput egyetlen fennmaradt fénykép alapján rekonstruáltuk. Befoglaló méreteket kaptunk, és ezek alapján indultunk el. A fényképet egy az egyes méretarányra nagyítottuk, elkészítettük a terítékeket, majd először vékonyabb anyagokból formáltuk meg az elemeket. Amikor már közelítettünk a végleges formához, áttértünk a vastagabb anyagokra. Miután megtaláltuk a fényképpel teljesen megegyező végleges formát, megkezdődhetett az összeépítés – tette hozzá Szántó Gusztáv.





