A Nemzeti Huszmann Program keretén belül elkészültek a legújabb látványtervek a megújuló Budavári Palota homlokzatáról és belső tereiről. A Gutowski Robert vezette rekonstrukciós tervezés hosszú éves levéltári kutatásokra alapozva törekszik a palota eredeti századfordulós állapotának helyreállítására. A tavaly augusztus 20-án átadott Szent István-terem után most a Szent György tér felől folytatódhat a munka a korábban fogadószárnyként funkcionáló északi kapuzat helyreállításával, amelyen keresztül egykor lovaskocsival hajtottak be a belső udvarba.
A tervek szerint a teljes földszint szabadon bejárhatóvá válik a nagyközönség számára, ezáltal is közelebb hozva az épületet az érdeklődőkhöz. Megteremtik a gépjárművel történő áthajtás lehetőségét, az északi kapuzat irányából a mostani Hunyadi udvar felé, így a jövőben ünnepi események fogadóhelyévé is válik az északi szárny. Ezen túl, helyreállított történeti terek, megújuló fogadóterek, időszaki kiállítások, kávézók, ajándék- és könyvesboltok, gyerekvilág, családközpont és oktatási helyiségek, templom, művészeti galériák, gasztronómia, kapcsolódó kertek, teraszok és kilátópontok várják majd a látogatókat.
A felújítás során az egykori piano nobile visszanyeri eredeti formáját, megszűnnek az abszurd állapotok, hiszen jelenleg az összes ablakot gipszkarton fal vagy üvegfóliázás takarja. A fő emeleten, a mai raktárcsarnok helyén rekonstruálják az egykori nagy tánctermet, amelyből kelet felé kilépve a Buffet-galérián keresztül a hatalmas ablakok megnyitásával újra feltárulhat a dunai panoráma.
A Budavári Palota történelmi jelentőségű megújulásának részleteiről Gutowski Robert, a palota rekonstrukciójának Ybl- és Pro Architectura díjas vezető építésze számolt be az Országépítő cikkében.
A Nemzeti Hauszmann Program a közösségi vágyak megfogalmazása és felelős megvalósítása. A tudományos kutatások nélkül is érzi az ember, hogy a Hauszmann Alajos által tervezett és megépített – ahogyan ő hívta – „Magyar Királyi Vár” integritása csak Prágáéval, Krakkóéval és a legjelesebb uralkodói rezidenciákkal mérhető össze. Az épületegyüttesnek kétségkívül a 19-20. század fordulója jelentette az utolsó fénykorát; mégis a szimbolikus döntések valóságba öntése nem valami automatizált folyamat, a rekonstrukció nem képes az eredeti épületet visszahozni, hiszen az elpusztult. Csupán az épületről felhalmozott tudásunk, tervezői és kivitelezői képességeink tudnak testet ölteni.
A lenyűgöző szépségű Bálterem, a Buffet-galéria, a Habsburg-terem és a Trónterem mellett a tabáni és a dunai homlokzat rekonstrukciójának tervei mutatnak rá igazán arra, hogy milyen jelentős városképi átalakulás – pontosabban mondva helyreállítás – valósulhat meg az elkövetkező években.
Egyik legszembetűnőbb változásként megtörténik a hauszmanni kupola rekonstrukciója, amelynek nem csak eredeti sötét színét és az azt díszítő homlokzati- és kupoladíszítő elemeit állítják helyre, de rekonstruálják a csúcsát díszítő Szent Korona mását is.
Ahogy azt Gutowski is kiemeli, a mai építészeti megjelenés elrejti, súlyos lepelként takarja a múltat:
A palota Rákosi és Kádár alatti átépítése egy közel ezeréves hagyományt tört derékba, sebet ütve a közösségünket összefogó belső erőn, az önbizalmunkon és a fizikai örökségünkben.
A palota újjászületésének terveit december 19-től a Hunyadi udvarban kialakított új látogatóközpontban mutatják be, ahol az érdeklődők 3D maketten is megtekinthetik a megújuló épületegyüttest és a varázslatos Báltermet, ezen túl pedig az északi szárny helyreállításának megkezdésével hamarosan az épület külső megjelenése is látványos szakaszba lép.
