Történelmük során a budapesti Duna-hidak elnevezése több alkalommal is megváltozott, de akad köztük olyan is, amelyet mind a mai napig az eredeti nevén szólítunk. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan váltakoztak-e megnevezések és milyen történelmi események befolyásolták alakulásukat.
Lánchíd
A Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb és egyben legismertebb híd a Lánchíd, melynek építését gróf Széchenyi István kezdeményezte. Az 1849-re klasszicista stílusban megépült hidat sokáig egyszerűen Lánchídként nevezték, annak ellenére, hogy még Kossuth Lajos is javasolta 1842-ben, még az építkezés során, hogy Széchenyiről István után nevezzék el azt.
Mindezek ellenére bő fél évszázadon keresztül a hídnak egyszerűen Lánchíd volt a hivatalos megnevezése és ezen a századforduló környéki névváltoztatási törekvések sem tudtak változtatni. A híd kezelőjeként a pénzügyminisztérium az alábbi állásfoglalással reagált az Építő Ipar 1906. január 28-i száma szerint:
„(…) a híd elnevezését megváltoztatni a gróf Széchenyi István emléke iránti nagy kegyelet dacára sem találta célszerűnek, minthogy a híd mai elnevezése alatt szerepel törvénykönyveinkben, ezen a néven ismeretes az egész világon, ily cím alatt ismertetik azt a szakkönyvek és ekkép az egy félszázadoknál öregebb elnevezés megváltoztatása kétségtelenül csak zavart idézhetne elő.”
A 20. század első felére oly mértékben növekedett a hidat terhelő forgalom, hogy szükségessé vált a híd átépítése, így a kormány végül ekkor, közel 70 évvel építését követően adta a Széchenyi Lánchíd megnevezést a hídnak, gróf Széchenyi István tiszteletére.
Margit híd
A főváros második állandó hídjaként a Margit híd 1872 és 1876 között épült fel, mely nevét, nemes egyszerűséggel a szomszédos Margitszigetről kapta. De honnan ered a Margitsziget megnevezése? Ehhez közel 800 évet kell visszautaznunk az időben az Árpád-házi Szent Margithoz, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leányához, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apáca kolostorban élt itt a 13. században. A Szent Margit megnevezést azonban csak később, a 17. századtól kezdték el használni a szigetre.
Az új híd sokakat megihletett, a megnyitás utáni évben Arany János megírta Híd-avatás című balladáját, melyet két évtizeddel később Zichy Mihály festőnk illusztrált.
Előtte a folyam, az új híd,
Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé fel a komoly hit
S vidám zenével körmenet
Nyeré „Szűz-Szent-Margit” nevet.
(Arany János: Híd-avatás, 1877)
Szabadság híd
Tervezésekor még Vámház, Fővámház, illetve Fővám téri hídnak nevezték, azonban a milleniumi ünnepségek során végül Ferenc József uralkodóról nevezték el és az ő jelenlétében adták át 1896-ban.
A német kivonulás során a hidat felrobbantották, a korábbi hídszerkezet egyes részei pedig mind a mai napig láthatóak alacsony vízállásnál. Újjáépítését követően politikai okokból nem tarthatta meg eredeti nevét, így 1946-tól Szabadság lett a hivatalos megnevezése.
Erzsébet híd
A II. világháborúban felrobbantott és ma már eredeti formájában nem látható Erzsébet hidat a pályáztatása idején még Eskü téri hídnak nevezték, az 1903-as átadásakor viszont már Erzsébet királyné után nevezték el, aki néhány évvel korábban, 1898-ban lett merénylet áldozata, Genfben. A 20. század első felében ezáltal a Habsburg uralkodóról, Ferenc Józsefről és feleségéről, Erzsébetről elnevezett két Duna-híd ívelt át egymás mellett a folyón.
1964-ben adták át a felrobbantott híd utódját, amely már egy teljesen más szerkezettel épült fel, azonban szemben a Ferencz József híddal, az Erzsébet híd megtarthatta eredeti nevét.
Petőfi híd
A mai Petőfi hidat a századforduló körüli tervezés kezdetétől fogva Boráros téri hídnak nevezték a pesti hídfő melletti tér után, azonban mivel a megépítéséről szóló döntés 1930-ban egybeesett Horthy Miklós kormányzóvá választásának 10. évfordulójával, így ez előtt tisztelegve Horthy Miklós hídnak nevezték el az ekkor még csak tervezett hidat.
A II. világháború során ezt az átkelőt sem kímélték, így felrobbantását követően 1949-től az ideiglenes Petőfi pontonhíd vette át az átkelő szerepét, amely egészen az új híd elkészültéig, 1952-ig szolgálta Budapest lakosait. Az új híd megörökölte a pontonhíd nevét, így kapta végül a Petőfi híd megnevezést.
Árpád híd
A hidat már az 1939-ben – még a háború kitörése előtt – megkezdődő építése során Árpád fejedelem után nevezték el, azonban az 1950-ben sorra kerülő átadásra, ideológiai alapon „a hídépítő munkásság kérésére” Sztálinról, a szovjet diktátorról nevezték el. Az eredetileg tervezett Árpád híd megnevezést hivatalosan néhány évvel később, 1956-ban kapta meg.
Rákóczi híd
Az 1992-1995 között épült hídra már a tervezésekor is Lágymányosi hídként hivatkoztak, és habár a XI. kerületi önkormányzat számos ötlettel állt elő, mint például a Főnix, a Szent László, a Latinovits Zoltán megnevezések, mégis sokáig Lágymányosi híd maradt a hivatalos megnevezés. A névváltoztatásra 2011-ben, a Szatmári béke 300. évfordulóján került sor, amikor is a Rákóczi család után Rákóczi hídnak keresztelték át.
