Az első budapesti luxusszálloda, a Grand Hotel Hungaria

A neoreneszánsz Grand Hotel Hungaria 1871-ben készült el és nyitotta meg kapuit. A közel 300 szobás épület volt Budapest első ötelemetes háza és első, moden értelemben vett szállodája, amely lifttel és távíróval is rendelkezett, valamint luxusétterem, MÁV menetjegyiroda és bankfiók is helyet kapott.

Az 1800-as évek második felében a pesti alsórakart – akkoriban Alsó-Dunasor – bővítésre került, így, igény szerint lehetőség nyílt a Duna-parti szállodasor kiépítésének megkezdésére. Az ötlet gróf Széchenyi Ödönhöz köthető, hisz előtrejesztése által, 1868-ban jöhetett létre az Első Magyar Szálloda Rt, mely fő céljául tűzte ki egy, a kornak megfelelő, európai viszonylatokban is versenyképes “hotel” megépítését. Még a társaság megalapításának évében, Szkalnitzky Antal és Koch Henrik tervei alapján el is kezdődtek a munkálatok.

A Hungária szálló közvetlen szomszédságában rövidesen sorra épültek az olyan luxusszállodák, mint a Carlton, a Bristol, vagy éppen a Ritz, melyek a rakpartot ezzel egy igazi nívós, elismerésre méltó, ikonikus városrésszé tették. A hotel így érthető módon közkedvelt volt arisztokraták, feltalálók, színészek körében, valamint számos neves eseményeknek is otthnont adott: itt került bemutatásra például Munkácsy Mihály Golgotája.

A felhőtlen működés egészen a Tanácsköztársaság (1919. március 21. – augusztus 1.)  megalakulásáig tarthatott, ugyanis ez idő alatt, a nagy becsben tartott szálloda pár hónapra állami kisajátításra került, és népbiztosok, egyes vezető testületi tagok ideiglenes lakhelyeként funkcionált. Az épület tragikus sorsa a második világáháborúban pecsételődött meg végleg, a bombázások nem kímélvén, olyan végleges és visszafordíthatatlan károkat okoztak benne, hogy helyreállítását még csak meg sem kísérelték.

Borítóképen: A Grand Hotel Hungaria és a szállodasor 1922-ben.