A hajdani „négylovas fogaton járó” nemes urak méltánytalanul elfeledett pesti fogadója, a híres Két Oroszlán fogadó a jelenlegi Kálvin téren található. Ez a minden tekintetben csomópontnak számító történelmi Széna piac utódja, ami két évszázaddal ezelőtt még Pest külterületi részéhez tartozott. Környéke tele volt híres szállókkal, hírhedt kocsmákkal és nevezetes vendéglőkkel, de ezek közül is kiemelkedik a Két Oroszlán fogadó.
A Két Oroszlán már a 18. századtól fogadta az Alföld felől a pesti vásárra érkező kereskedőket, akik a Kecskeméti kapun keresztül érkeztek. Bár a piac közelében épült fogadó napjainkban is tanúskodik a vendéglátás korai időszakáról, a mindennapi forgatag következtében a mai Kálvin tér elveszti a különleges történelmi varázsát. Bár hétköznapinak véljük, a Két Oroszlán emléke mégsem mindennapi.
A többfunkciós fogadó a Kálvin tér egyik legrégebbi épülete, így számos kort és történést megért. A Két Oroszlán funkcionált karanténként a pestis idején, ugyanakkor szolgált istállóként, sőt még kávéházként is működött egy jó ideig. Mindezen történetek lejegyzésére talán még egy terjedelmesebb könyv sem lenne elegendő, hisz az épület számos históriát tudna zengeni annak falain belül történtekről.
Jó bora, szórakoztató muzsikája sok költőt és nemest szóra bírt. Pásztor Mihály 1931-ben a Magyar Hírlapban így idézte fel ezeket a boldog időket:
„A lótartó pestiek, a négylovas fogatokon járó környékbeli nemes urak, lókupecek és zsokék azért keresték fel szívesen a Két Oroszlánt, különösen lóversenyek, országos vásárok és egyéb nagy csődületek idején, mert lónak, hintónak nagyon alkalmas kvártélya volt… Amellett jó bora is volt mindig a vendéglősnek; cigányért sem kellett a szomszédba menni, és lóverseny meg nagyvásár idején folyt a bor, szólott a muzsika és forgott a kártya.”
A Kulturális Örökség Napjain az emlékek tovább élhetnek. E napok keretében minden évben kimagasló figyelemben részesítik Budapest történelmi, bevásárló és tematikus utcáit. A Két Oroszlán fogadó megtekintése több turistacsoport palettájára is felkerül. A Ráday utcai séta során az érdeklődök megtekinthetik a Kecskeméti kaput és a Duna közelében kialakult városrész történelmi emlékműveit, ikonikus épületeit.
Az időutazás mellett érdekes lehet a két már igencsak megkopott oroszlán kőszobor eredete és szimbolikus jelentése is. Tudja-e valaki, hogy 18. században is ott díszelgett-e már a mai Kálvin tér 9. számú ház kapuja fölött a két kőoroszlán? A fogadó valószínűleg 1775-től kezdve már viselte a Két Oroszlán nevet, de azt nem tudjuk, hogy pontosan mikor nyílt meg a ház, mint vendéglátó helyiség. Úgy tűnik tehát, hogy a szobrok eredetének rejtélye megoldatlan marad.
De ha nem is tudjuk meg a szobrok eredetét, az mégis bizonyos, hogy az oroszlánok sikeresen megvédték a fogadót, hiszen a történelem során azt mindig elkerülte a lebontás veszélye. Egészen az államosításig egyházi tulajdonban maradt, majd a 19. század egyik leghíresebb pesti fogadója lakóházként funkcionált.
Napjainkban ismét a református egyház tulajdona, egyebek között pedig a Károli Gáspár Református Egyetem igazgatósága működik benne. A házbelső ma is méltóképpen őrzi a rég letűnt idők hangulatát: a kapuk mögött mind a mai napig az udvaron rejtőzködik Száva, a Danubius kút egyik hölgy alakja, s a bejárata felett pedig rendíthetetlenül ott gubbasztanak az emlékeket magukban hordozó és rejtélyüket megőrző kőoroszlánok. A Kálvin téren járva érdemes megtekinteni őket a 9. számú kapu felett.
