A kisföldalatti szemmel láthatóan más, mint a többi metróvonal, ha csak a kocsik méretét, a megállók kialakítását és az útvonalat nézzük. Biztosan sokan elmerengtünk már – az érkező szerelvényre várakozva – hogy pontosan miben rejlik titokzatossága. De már jött is a huzat, jeleve a kis sárga kocsi közeledését, és hirtelen ki is zökkentünk. Kis belmagasság, csempézett megállók, régi feliratok. A cikk elolvasása után, biztosan más érzéssel utazol ezentúl a szeretett kisföldalattin.
1.
A világon csak a londoni metró előzi meg. Természetesen most nem a gyorsaságra gondolok. A világon elsőként, Londonban, 1863 januárjában használhatta először a lakosság az első föld alatt futó metróvonalat, a budapesti kisföldalattit kis késéssel, 1896-ban helyezték üzembe.
2.
A londoni vasút gőzhajtással működött, a budapestit viszont elektomos áram működtette. Magunk között tehát jogosan nevezhetjük a világ első – nem gőzhajtású – hagyományos értelemben vett, villamos üzemű metrójának.
3.
Alig 21 hónap alatt épült. Az 1894 januárjában beadott tervek után augusztusban megkezdték a munkálatokat. Az elkészülés határidejét az 1896 tavaszán megrendezendő milleniumi ünnepségre tűzték ki.
Adományozó: Fortepan. Képszám: 28418
4.
A főváros új büszkeségét maga Ferenc József adta át, 1896. május 2-án, majd napokkal később ki is próbálta.
5.
Ferenc József – és exkluzív társasága – érthető módon a tömegközlekedést illetően is különleges bánásmódban részesült. Külön “királyi” kocsi készült, mely díszesebb, kényelmesebb volt a többinél. A kocsi ezen formájában csupán 1897-ig működött, majd a közlekedési múzeumba került. A II. világháború után habár ismét üzembe helyezték, az újításoknak továbbra már nem tudott megfelelni, így sorsa végleg megpecsételődött.
6.
Balázs Mór volt az, aki remek ötletéért nemesi címet is kapott: Ő volt a földalatti metróvonal tervének megálmodója. A városvezetés akkoriban kifejezetten ellenezte a felszíni közlekedés további megjelenését a Sugárúton (ma Andrássy út), így egy földalatti vasútvonal kiépítése tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak.
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.144.
7.
A gyors elkészülés ellenére, a munkálatok közben természetesen adódtak nehézségnek is. A már meglévő csatornahálózat megőrzése sok fejtörést okozott a mérnököknek, a körút torkolatában elhelyezkedő főgyűjtő csatorna különösképpen.
8.
A közlekedők a megállóneveket a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült táblákról olvashatták.
9.
Az utcaszínre az utasok szecessziós stílusban épült feljárókon keresztül juthattak fel, melyeket Schickedanz Albert tervezett, a Szépművészeti Múzeum megalkotója. Ezeket az első világháború után sajnos lebontották.
10.
A II. világháborúban megrongálódott földalatti vasútrendszer újjáépítésre került, és 1946-ban ismét működésbe helyezék.
Fortepan / Glázer Attila
11.
A végállomások közötti menetidő 17 perc volt.
12.
A megnyitás óta változatlanul 11 megállója van.
13.
1973-ig a Széchenyi gyógyfürdőnél volt a végállomás. Az egykori állatkerti megálló megszűnt, egy új viszont megépítésre került.
14.
1973-ban került sor a vonal meghosszabbítására a Mexikói útig. Ebben közrejátszott az is, hogy a környéken ekkortájt rengeteg panel épült.
Fortepan / Bauer Sándor
15.
1975 óta, a Deák Ferenc téri aluljáróban a mai napig működik a Földalatti Vasúti Múzeum, mely a 100 éves évforduló alkalmából, 1996-ban teljesen megújult.
16.
2002 óta része világörökségnek.
17.
Felszíni szakasszal is rendelkezett. A Hősök tere után ugyanis a kocsik felbukkantak a mélyből, majd tettek egy kört a Városligetben. A földalatti áthaladt egy elfeledett kis híd alatt, mely ma is megtalálható a Városligeti-tónál.
18.
“Balra tarts” szabály élt egészen 1973-ig: a mai irányhoz képest fordítva haladtak a szerelvények.
19.
A jövőre nézve olyan fejlesztések vannak tervben, mint a vonal meghosszabbítása, további átszállási opciók kialakítása, valamint a kocsik és a megállók akadálymentesítése, korszerűsítése.
20.
Manapság, a közbeszéd a földalatti vasútrendszer egészét gyakran metróként emlegeti, beleértve az 1-es vonalat, a “Földalatti” név a lejáratok felett megtalálható táblákon még mindig őrzi eredeti nevét. Természetesen én is mindig így hívtam. Történetét, emlékét ismerve továbbra is így fogom.
