A filmes listák gyakran vethetnek fel kérdéseket az olvasóban: vajon miért pont ezek a filmek kerültek fel? Ki mondja meg, hogy mi a jó és mi a rossz film? E lista összeállításánál törekedtünk arra, hogy szubjektív véleményünk mellett figyelembe vegyük az olyan platformok toplistáit is, amelyek sok ezer ember szavazata alapján alakultak ki. Az alábbi filmek között sorrendet nem állítottunk fel, így ezt a kérdést az olvasóinkra bízzuk.
Macsakfogó
A listát személyes kedvencünkkel indítjuk, azzal az animációs filmmel, mely megkerülhetetlen a magyar filmtörténetben, és kevesen vannak, akik ne látták volna. A Ternovszky Béla rendezésében 1986-ban bemutatott Macskafogó egy animációs bűnügyi vígjáték, amely Magyarországon túl külföldön is nagy sikert aratott.
Az X bolygón a vérszomjas macskák semmibe veszik a jogot, és az egértársadalom felszámolásán dolgoznak. Azonban megcsillan egy reménysugár, hiszen az egerek főtudósa feltalálja a megoldást. A titkosszolgálat azonnal aktiválja legjobb ügynökét, Grabowskyt, hogy még időben célba jusson a tervrajz…
Sátántangó
A Sátántangó helyszíne egy Isten háta mögötti hely, ahol a szereplők egyhangúan és kiábrándultan élik az életüket. Mindannyian egy Messiásra várnak, aki megváltoztathatja sorsukat, így egy szebb jövő reményében hinni kezdenek Irimiásba, aki azonban hamis prófétának bizonyul. A megváltás elmarad és a reménytelenségből nem vezet kiút, a végkifejlet mégis felemelő és felejthetetlen.
Az 1994-ben bemutatott film Tarr Béla rendezése, mely egyben a harmadik közös munkája barátjával, Krasznahorkai Lászlóval, akinek azonos című regényén alapszik a film.
Hyppolit, a lakáj
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb közönségsikereként tartják számon a komédiát. A történetben Schneider Mátyás (Kabos Gyula) egy tehetős fuvarozási vállalkozó, akinek felesége egy új lakájt alkalmaz a háznál Hyppolit (Csortos Gyula) személyében. A lakáj a háztartásba új – az arisztokratáknál tanult – rendet vezet be a család életébe, de Schneider úrnak ez nem tetszik és nem adja könnyen magát.
A fekete-fehér filmvígjátékot 1931-ben mutatták be Székely István rendezésében
A tanú
-Isten hozott fiam!
-Meg egy fekete autó, szentatyám…
A Bacsó Péter rendezte filmszatíra talán a legkultikusabb magyar film, amely páratlanul mutatja be a Rákosi-korszak túlkapásait, a koncepciós perek abszurditását és a magyar narancs jelképezte lehetetlen elvárásokat. Érdekesség, hogy a hatvanas évek cenzúrája nem akadályozta meg az 1969-es film elkészítését, azonban bemutatását ekkor nem engedélyezték, erre tíz évvel később, 1979-ben került sor.
A történetben 1950-et írnak, amikor a film főszereplő Pelikán József a dunai gátőr illegális feketevágást követ el, amikor levágja a családi disznót, Dezsőt. József börtönbe kerül, majd Virág elvtárs a “gondjai alá veszi”.
Saul fia
A Nemes Jeles László rendezésében, valamint Röhrig Géza főszereplésével 2015-ben bemutatott film meghatározó momentuma volt a magyar filmiparnak. Az alkotás elnyerte a cannes-i filmfesztivál nagydíját, majd a Golden Globe-on első magyar alkotásként a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe díjat is bezsebelte, ráadásként pedig az Oscar-gálán elhozta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
Szakítva a holokauszt-témájú filmek “megszokott” stílusával, a Saul Fia nem szép képekkel és megható szálakkal mutatja be a cselekményt, hanem pont hogy a koncentrációs táborok poklának valóságát hozza el a nézőhöz.
A krematórium mellett kényszermunkán dolgoztatott főszereplő saját fiát véli felismerni az egyik halott gyermekben, ezért eldönti, hogy megmenti a gyermek testét a hamvasztástól és egy rabbi segítségével a hagyományokhoz híven temeti el.
Az ötödik pecsét
A cím a bibliai hétpecsétes titkokat tartalmazó könyv ötödik pecsétjére utal, mely így szól: „És mikor felnyitotta az ötödik pecsétet, látám az oltár alatt azoknak lelkeit, akik megölettek az Istennek beszédéért és a bizonyságtételért, amelyet kaptak”.
Az 1976-ban bemutatott filmdráma Sánta Ferenc azonos című regényének filmadaptációja, amelyet Fábri Zoltán vitt vászonra. A film főszereplőinek egy kocsmai vita után életre-halálra kell döntést hozniuk azokról az erkölcsi kérdésekről, amelyekről néhány órával korábban még néhány pohár bor mellett beszélgettek.
A Pál utcai fiúk
A Molnár Ferenc világhírű regénye nyomán készült film 1969-ben került bemutatásra Fábri Zoltán rendezésében. A történetet jól ismerjük: a Pál utcai grundon délutánonként játszó fiúk megtudják, hogy a füvészkertben bandázó vörösingesek, Áts Feri vezérükkel arra készülnek, hogy elfoglalják a grundjukat.
Liza, a rókatündér
A Liza, a rókatündér Ujj Mészáros Károly 2015-ben bemutatott filmje, ami a japán mitológiát felhasználva mutat be egy romantikus vígjátékot.
A Csudapesten játszódó történetben Liza a japán nagykövet özvegyének ápolónőjeként dolgozik. Amikor születésnapján kimenőt kap, elhatározza, hogy megtalálja élete szerelmét, azonban a dolgok rendre balul sülnek el, amit fokoz Liza vad, valóságtól teljesen elrugaszkodott képzelőereje.
Sose halunk meg
Gyuszi bácsi – Koltai Róbert, aki egyben az 1993-ban bemutatott film rendezője is – egy vállfaárus, mellesleg egy igazi nőcsábász, aki egy nyárra magához fogadja unokaöccsét Imit, hogy igazi férfit faragjon belőle. Beleviszi az élet rejtelmeibe és szabadságot kínál a fiúnak. Filmvásznon még senkit sem láttunk ilyen jóízűen krémest habzsolni.
Moszkva tér
Nem maradhat ki a listából a Moszkva tér, a rendszerváltás utáni filmipar egyik legmeghatározóbb darabja, amely a 90-es évek budapesti hangulatának egyedi bemutatásával méltán válhatott igazi kultikus alkotássá.
A film cselekménye a rendszerváltás idején, 1989-ben kezdődik, amikor is főszereplőnk, Petya, betölti 18. születésnapját. Azonban hiába zajlanak történelmi események, az éppen érettségiző fiatalokat a politika egy cseppet sem érdekli, sokkal fontosabb számukra, hogy most nyílik meg előttük a nagybetűs élet…
