Az ingatlanpiacon komoly átrendeződést lehetett megfigyelni az elmúlt 2-3 évben. Az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, már egy kisméretű lakás megvétele is 30 millió forintnál kezdődik, természetesen ez az ár függ az ingatlan elhelyezkedésétől, állapotától, energiahatékonyságától. Most azt nézzük meg, hogy mire kell figyelni egy ingatlan kiválasztása során.
Sok olyan összetevő van, amit figyelembe szoktak venni a lakásvásárlás előtt: hol, milyen városrészben helyezkedik el az ingatlan, milyen a közlekedés, milyen az infrastruktúra általában (iskolák, gyógyszertár, boltok, kórház stb.), van-e kert, kertkapcsolat, van-e parkolási lehetőség, esetleg garázs a lakáshoz, házhoz. Mindezek mellett rendkívül fontos lett a költséghatékonyság.
Ahogy közelednek a hidegebb hónapok, még azok is aggodalmasan várják a gázszámlát vagy a tűzifa árának változását, akiknek korábban ez nem jelentett komoly problémát. Azonban a megfelelő homlokzati és födémszigeteléssel jelentősen csökkenthetjük a fűtőanyagra fordított költségeinket. A födémet, padlást, tetőteret érdemes fújható hőszigeteléssel szigetelni. A megfelelő vastagságú és minőségű szigetelés nagyban csökkenti a hőveszteséget. Érdemes ránézni a hőenergiaveszteséget mutató számokra: ha nincs szigetelésünk, akkor a födém és a tető esetében ez a veszteség 25-30%, a homlokzati falakon keresztül 25-35%, a padlón át 10-15%, és a nyílászárókon keresztül pedig 15-25%. Ez azt jelenti, hogy az utólagos homlokzat- és födémszigeteléssel az elillanó hő 55-65%-át megtartjuk, és ha hozzávesszük a nyílászárók javításának előnyeit, akkor a lakásunkban megtartott hőenergia akár 80-90%-át is elértük! Vagyis az ingatlanvásárlás előtt mindenképp kérdezzünk rá a szigetelés minőségére, korára, vastagságára. Érdemes egy energetikus szakértőt segítségül hívni, amikor szemlézzük az ingatlanokat.
A szigetelés mellett fontos, hogy tisztában legyünk jövőbeli ingatlanunk nyílászáróinak állapotával is. Ha rossz, régi ablakok vannak a lakásban, készüljünk fel arra, hogy jelentősen többet kell majd költenünk az épület fűtésére, hűtésére, vagy vásárlás után be kell kalkulálnunk egy nyílászáró-cserét. Amikor energetikailag felújítunk egy épületet, gyakran felmerül az ablakok-ajtók cseréje is. Azonban nem minden esetben szükséges a nyílászárók teljes körű cseréje. Először meg kell vizsgálnunk az ablakok állapotát. Ha csak néhány alkatrész (elsősorban a vasalat) működik rosszul vagy elöregedett a tömítés, könnyen javítható. Azonban ha régi, korhadt fa ablakaink vannak, amelyek repedtek és rosszul szigetelnek, akkor az ablakcserével értéknövelő beruházást hajthatunk végre. Szakemberek szerint az ablakokat és ajtókat 25-30 évente célszerű lecserélni.
Az épület megfelelő tájolása is fontos szempont az energiahatékonyság szempontjából (természetesen az ingatlan értéke szempontjából sem elhanyagolható a panoráma). Az emberiség évezredek óta használja a passzív napenergiát. Így a téli hónapokban hatékonyan kihasználhatjuk a napsütésből származó hőenergiát. A nagy üvegfelületeket legjobb déli irányba helyezni. Ez több szempontból is előnyös: a nap nyáron magasabban áll, így kevesebb sugárzás éri ezeket az ablakokat, és nem szükséges árnyékolni őket. Azonban keleti vagy nyugati tájolás esetén a nyári reggeleken vagy délutáni napsütésben túlmelegedhetnek a belső helyiségek, ezért megfelelő árnyékolástechnikát kell alkalmaznunk. Általában úgy számolnak, hogy a keleti és nyugati ablakokhoz képest az északi ablakok csak 40%-át, míg a keleti és nyugati ablakok 60%-át fogadják el hasznos napenergiaként. Energiatakarékossági szempontból fontos, hogy a nyári hónapokban gondoskodjunk megfelelő külső árnyékolásról. Ha nagy üvegfelületek vannak az épületben, ez segít a téli hidegben, de a nyári kánikulában belső terek túlmelegedhetnek, és folyamatosan kell a klímaberendezést használni a kellemes hőmérséklet eléréséhez. Ezért a megfelelő nyílászárók környezettudatos kialakítása kiegészítve jó minőségű árnyékolástechnikával teszi otthonunkat energiatakarékosabbá.
A szigetelés és a nyílászárók mellett a fűtéstechnika kérdését is érdemes alaposan körüljárni. Egy konvektorokkal fűtött lakás lehet ugyan elragadó, ráadásul az egyes helyiségeket külön-külön fűthetjük, ám energiahatékonysági és komfort szempontjából nem túl hatékony fűtőrendszer. A régi gázkazánnal üzemelő fűtéssel az a baj, hogy a kazánt mindenképp cserélni kell (ráadásul ma már csak kondenzációs kazánt lehet a hagyományos kazán helyett beszerelni.)
Az épület energiahatékonysága és energiaellátása ma már alapvető információ egy leendő vásárló számára. Az elektromos fűtés régebben az egyik legdrágább megoldás volt, ám egy H tarifás áramról hőszivattyúval üzemeltetett falfűtés, mennyezetfűtés vagy padlófűtés egy jól szigetelt épületben aranyat ér. A napelemes rendszerek körül az elmúlt évben kialakult egy kis zavar (csatlakozás, elszámolás, stb.), ettől függetlenül a napenergiával működő rendszerek, mint például a napelemes rendszer vagy a hőszivattyús fűtés, jelentősen növelhetik az ingatlan értékét. A napelemes rendszer esetében előzetes felmérésre van szükség, hogy meghatározzuk az épület energiaigényét, azaz mennyi elektromos áramot használunk éves szinten. Emellett figyelembe kell venni, hogy milyen további elektromos fogyasztókat szeretnénk üzemeltetni. Például a fűtési rendszer korszerűsítése is lehetséges a napenergiáról működő fűtőpanelek, infrapanelek, split klíma vagy hőszivattyúval ellátott padlófűtés segítségével. A gázár emelkedése miatt sokan gondolkodnak alternatív fűtési megoldásokban, így a napelemes rendszer mellett népszerű választás lehet fatüzelésű vagy biomasszával üzemelő kazán is, amelyek lehetővé teszik a gázfüggetlenséget.
Minél jobb a szigetelés és az épület energetikai egyensúlya, annál kellemesebb lesz a komfortérzet a téli hidegben és a nyári forróságban, kevesebb károsanyagot bocsát ki az épület, és javul az energetikai besorolása. Ha használt ház felújítását tervezzük, figyelembe kell vennünk ezt a szempontot is, mivel a szigetelés növelheti az ingatlan értékét. Az új építésű házak esetében a 2024. június 30. után használatbavételi engedélyt szerző épületeknek kötelezően meg kell felelniük a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó energiahatékonysági előírásoknak. Minden új építésű háznak legalább a BB energiaosztályba kell tartoznia, de elérhetőek magasabb osztályok is, mint az AA, AA+, AA++.
2022 után a vásárlók számára nemcsak az ingatlan elhelyezkedése, infrastruktúrája, megközelíthetősége, parkolási és tömegközlekedési lehetőségei, valamint a szobák mérete és az elrendezés fontosak, hanem az is, hogy az épület megfelel-e az energetikai követelményeknek. Ha a nyílászárók elavultak vagy rossz állapotban vannak, hiányzik a homlokzati vagy lábazati szigetelés, vagy az épület fűtésrendszere kevésbé hatékony, akkor a leendő vásárló csak a felújításra fordítandó összeget fogja látni az ingatlanban. Ilyen esetben az épület elhelyezkedése és tökéletes elrendezése sem fogja kompenzálni ezt a hiányosságot, és az ingatlant jóval alacsonyabb áron lehet értékesíteni.
