Milyen lehetőségek elé néz a Nyugati tér forgalma? Valóban olyan a tér, mint egy méhkas, ha belenyúlunk, akkor megbolygatjuk az egész fővárosi közlekedést? Létezik-e egyáltalán működőképes modell a főváros egyik legforgalmasabb csomópontjának átalakítására? Nézzük, hogy hogyan szerveznék át a szakértők a Nyugati tér közlekedési forgalmát egy élhetőbb, biztonságosabb és zöldebb Budapestért.
A Berlini, később Marx, ma pedig Nyugati tér valósággal nevezhető a budapesti közlekedés egyik fő csomópontjának, amit – ma talán már elképzelhetetlen módon – de kezdetben a különböző közlekedési eszközök közül leginkább a villamosok szolgáltak ki.
Az 1980-as években azonban megvalósult egy olyan komplex infrastrukturális átalakítás, aminek köszönhetően a Nyugati pályaudvar előtti téren a villamosközlekedés helyett a motorizációra, azaz az autós forgalom élénkítésére került a fő hangsúly.
Ehhez megépült a – jelenleg is problémás – felüljáró, aminek köszönhetően pedig megszaporodott a közlekedési nehézségek sora is. Az átalakítás következtében élhetetlenné vált a tér, elvesztette különleges mivoltát.
Bár a Nyugati teret a maga idejében valóban egy hatalmas, a kor szellemében modernnek számító közlekedés- és térszervezési koncepció alapján alakították át, napjainkban azonban már nem felel meg a 21. században elvárt rugalmas, de legfőképp környezettudatos modern gondolkodásmódnak.
A Nyugati tér felszínén, valamint az alatt ma már naponta 274 ezer ember halad át,
így a főváros harmadik legforgalmasabb csomópontjává nőtte ki magát. Ez a legfőbb oka annak, hogy megfelelő és biztonságos körülményeket biztosítsunk azoknak, akik minden nap megfordulnak a téren.
Napjainkban viszont sem biztonságosnak, sem pedig környezetkímélőnek nem lehet mondani a Nyugati tér környékét. Nem csak a beázó Nyugati pályaudvar, hanem a tér egésze szenved a modern beruházások és innovatív fejlesztések hiányától. Így érdemes belátni, hogy a pályaudvar mellett a Nyugati tér egész területe megérett a teljes infrastrukturális átalakulásra.
Ezt a legtöbben azért ellenzik, mert a Nyugati tér olyan frekventált közlekedési helyszín, aminek teljeskörű átszervezése nem csupán a fővárosi közlekedés egy részét, de a főváros melletti települések, így tehát az egész agglomeráció közlekedését befolyásolná.
A tér átszervezése miatti kérdések azt sugallják, hogy bár tényleg sarokpontnak bizonyul annak teljeskörű fejlesztése, a szerkezeti átalakítások és az érdemi munka előtt még további hatástanulmányokra, valamint a fővárosi tömegközlekedést érintő hosszútávú irányelvek átgondolására van szükség.
Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, valamint Ercsényi Balázs és Dohány Máté, a FŐMTERV mérnökei azonban sokkal bizakodóbban gondolnak az infrastrukturális fejlesztésekre. Az utóbbi mérnök páros pár évvel ezelőtt mikroszimulációs módszerrel mérte fel a Nyugati tér forgalmának áramlását, és annak megváltoztathatóságát vizsgálta. Így alakították ki a tér alternatív arculatát.
Szerintük így is kinézhetne az átalakított Nyugati tér:
Ercsényi Balázs és Dohány Máté szakértők arra jutottak, hogy a kiépítendő észak-déli villamosvonallal együtt is megfelelően haladna a jelenlegi forgalom, ugyanakkor hosszabb távú cél lehetne végre a forgalom szabályozott csökkentése.
Vitézy Dávid, egyik facebook posztjában kihangsúlyozta mély szimpátiáját a tervvel kapcsolatban. Az együttműködés alapját adja, hogy a BFK keretében is hasonló elképzeléssel tekint a jövőbe a fővárosi közlekedés megreformálását illetően. Ezek legfőbb irányelvei a
- klímaváltozás hatásainak mérséklése Budapesten: több biciklis sáv, gyalogos útvonalak,
- az agglomeráció és Budapest viszonyának rendezése: az elővárosi közlekedés fejlesztése,
- az 1970-es évek autóközpontú várostervezésének fenntarthatatlansága: forgalomcsillapítás,
- és nem utolsó sorban a hiányzó zöldfelületek pótlása: fásítás, zöld politika és fővárosi együttműködés ösztönzése.
A BFK vezérigazgatója szerint csak így maradhat versenyben Budapest a XXI. század kihívásaival szemben.
Mindezt figyelembe véve, Vitézy két – nem egyszer komoly vitát képező – kulcsfontosságú elemet hangsúlyoz ki a Nyugati tér integrált fejlesztése kapcsán:
- egyfelől a problémás felüljáró elbontását,
- másrészt pedig az észak-déli villamostengely visszaépítését, ami a Nyugati tér korábbi arculatának meghatározó része volt
Így Vitézy Dávid fővárosi fejlesztési elképzelésébe tökéletesen illeszkedik a Nyugati tér teljes szerkezeti átalakításának jelenlegi alternatív megoldása. Nem is csoda, hogy a legfőbb kérdések megvitatása után reméli, hogy a napirendi ponttól elrugaszkodva a jövőben tényleg megkezdődhet az érdemi munka a közlekedési csomópont átalakítása kapcsán. És bár napirendre került a Nyugati tér átstrukturálása, az érdemi vitákon túl annak fejlesztéséről vagy akár a villamos vonalának visszaépítéséről egyelőre nem született végleges döntés.
A kérdés inkább az, hogy képesek vagyunk-e mi átalakítani a gondolkodásunkat a fővárosi közlekedés jelenkori formáját illetően? Autó helyett választjuk-e szívesen a villamost vagy a biciklit? Van-e az idősebb és a fiatalabb generáció között eltérés ebben?
Svéhlik Csaba, autókonstruktőr-professzor már 2016-ban arról beszélt egy interjú során, hogy részt vett egy közvélemény-kutatásban, amely 1200, különböző korosztályhoz tartozó személyt kérdezett arról, hogy egy húszas skálán hogyan értékelné az egyes jószágok prioritását. A felmérésből kiderült, hogy a mai huszonéves nemzedék számára már messze nem olyan fontos az autó megléte. Válaszaik szerint a külföldi utazások, a számítástechnikai kütyük állnak az élen, míg a saját gépkocsi – a 17-ik helyen végezve – majdnem az utolsó.
Így reális igényként merül a fiatalabb generáció körében a fővárosi tömegközlekedés korszerűsítésére, az autóforgalom visszaszorítására egy biztonságosabb és környezettudatosabb Budapestért. Nem is csoda, hogy a Nyugati tér látványterve máris sok fiatal gyalogos és biciklis tetszését nyerte el. A villamos vonal megépítése után a tömegközlekedés pedig sok – eddig autót használó – ember számára jelenthet majd alternatív közlekedési eszközt a jövőben.
A jelenlegi új térhasználati elképzelés nem igényel hatalmas anyagi ráfordítást, illetve a kidolgozók szerint maga a kivitelezés sem venne két évnél több időt igénybe. Ellenben, motiváló alapot jelentene a további fejlesztések kidolgozására, a teret használók számára pedig már rövid időn belül érezhető változásokat eredményezne.
Vajon párosulhat-e a jövőben a gyors és kiszámítható tömegközlekedés a biztonságos, ugyanakkor modern és élhető főváros víziójával? Egy olyan Budapest elképzeléssel, ahol a Nyugati tér fogalma végre úgy jelenhetne meg az emberek fejében, mint egy karateres és igényes találkozási pont, nem pedig, mint egy életveszélyes, de sajnos megkerülhetetlen főtér.
Borítókép: https://epiteszforum.hu/a-helyet-kereso-nyugati-ter-ii–varoshatarig-kihato-kozlekedesi-halozatok
